HU/SB 9.14.11


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


11. VERS

mamāyaṁ na tavety uccais
tasmin vivadamānayoḥ
papracchur ṛṣayo devā
naivoce vrīḍitā tu sā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

mama—enyém; ayam—ez (a gyermek); na—nem; tava—tiéd; iti—így; uccaiḥ—nagyon hangosan; tasmin—a gyermekért; vivadamānayoḥ—amikor a két fél harcolt; papracchuḥ—kérdezték (Tārātól); ṛṣayaḥ—minden szent; devāḥ—az összes félisten; na—nem; eva—valójában; uce—mondott bármit; vrīḍitā—szégyenkezve; tu—valójában; —Tārā.


FORDÍTÁS

Bṛhaspati és a holdisten újra összecsaptak: „Ez az én gyermekem, nem a tiéd!”    —    kiabálták. A jelen lévő szentek és félistenek mind Tārāt faggatták, hogy kié is valójában az újszülött csecsemő, de Tārā, mivel szégyellte magát, nem tudott azonnal választ adni.