HU/SB 9.20.22


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


22. VERS

reto-dhāḥ putro nayati
naradeva yama-kṣayāt
tvaṁ cāsya dhātā garbhasya
satyam āha śakuntalā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

retaḥ-dhāḥ—aki kibocsátja a magját; putraḥ—a fiú; nayati—megmenti; nara-deva—ó, király (Duṣmanta Mahārāja); yama-kṣayāt—Yamarāja büntetésétől vagy őrizetéből; tvam—jómagad; ca—és; asya—ezé a gyermeké; dhātā—a teremtő; garbhasya—a magzaté; satyam—igazat; āha—mond; śakuntalā—feleséged, Śakuntalā.


FORDÍTÁS

Ó, Duṣmanta király! Aki kibocsátja magját, az az igazi apa, és fia kimenti őt Yamarāja fogságából. Te vagy ennek a gyermeknek a valódi nemzője. Śakuntalā igazat szól.


MAGYARÁZAT

Az égi hang hallatán Duṣmanta Mahārāja befogadta feleségét és gyermekét. A védikus smṛti így ír:

pun-nāmno narakād yasmāt
pitaraṁ trāyate sutaḥ
tasmāt putra iti proktaḥ
svayam eva svayambhuvā

Mivel a fiú megmenti apját a putnak nevezett pokolban rá váró büntetéstől, a fiút putrának hívják. Ezen elv alapján ha nézeteltérés támad az apa és az anya között, a fiú az apát, nem pedig az anyát szabadítja fel. De ha a feleség hűséges, és szigorúan követi a férjét, akkor ő is felszabadul, amikor az apa eléri a felszabadulást. Ezért a védikus irodalomban nem olvashatunk válásról. A feleség olyan nevelésben részesül, hogy legyen erényes és hűséges a férjéhez, mert ez segít neki abban, hogy megszabaduljon bármilyen szörnyűséges anyagi helyzettől. Ez a vers világosan kijelenti: putro nayati naradeva yama-kṣayāt. „A fiú kimenti az apát Yamarāja őrizetéből.” Sohasem mondja, hogy putro nayati mātaram: „A fiú megmenti az anyját.” A magot adó atyát menti meg, s nem az anyát, aki a magot tárolja. A férjnek és a feleségnek ezért semmilyen körülmények között sem szabad elválniuk, mert ha van egy olyan gyermekük, akit vaiṣṇavának nevelnek, ő képes megmenteni mind az apát, mind az anyát Yamarāja börtönétől és a pokoli élet büntetésétől.