HU/SB 9.24.61
61. VERS
- kalau janiṣyamāṇānāṁ
- duḥkha-śoka-tamo-nudam
- anugrahāya bhaktānāṁ
- supuṇyaṁ vyatanod yaśaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kalau—ebben a Kali korban; janiṣyamāṇānām—a feltételekhez kötött lelkeknek, akik a jövőben fognak megszületni; duḥkha-śoka-tamaḥ-nudam—enyhíteni korlátlan boldogtalanságukon és bánatukon, melyet a tudatlanság okoz; anugrahāya—csak hogy kegyét adja; bhaktānām—a bhaktáknak; su-puṇyam—nagyon jámbor, transzcendentális cselekedeteket; vyatanot—elterjedt; yaśaḥ—dicsősége vagy hírneve.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa indokolatlan kegyével akarta megáldani azokat a bhaktákat, akik a jövőben fognak a világra jönni a Kali-korban, s ezért úgy cselekedett, hogy pusztán Rá emlékezve megszabadulhassanak az anyagi lét minden bánatától és boldogtalanságától. [Más szóval úgy cselekedett, hogy minden jövendő bhakta megszabadulhat az anyagi lét fájdalmaitól, ha elfogadja a Kṛṣṇa-tudat tanításait, amelyeket a Bhagavad-gītā mond ki].
MAGYARÁZAT
Az Úr tettei, melyek során megmenti bhaktáit és megöli a démonokat (paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtām (BG 4.8)), párhuzamosan zajlanak. Kṛṣṇa valójában a sādhuk, a bhakták megmentéséért jelenik meg, de azzal, hogy megöli a démonokat, hozzájuk is kegyes, mert akit Kṛṣṇa öl meg, az felszabadul. Az Úr akár öl, akár védelmet nyújt, a démonokhoz és a bhaktákhoz egyaránt kegyes.