HU/SB 9.4.22
22. VERS
- īje ’śvamedhair adhiyajñam īśvaraṁ
- mahā-vibhūtyopacitāṅga-dakṣiṇaiḥ
- tatair vasiṣṭhāsita-gautamādibhir
- dhanvany abhisrotam asau sarasvatīm
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
īje—imádta; aśvamedhaiḥ—a lóáldozat yajñáinak végzésével; adhiyajñam—hogy elégedetté tegye minden yajña mesterét; īśvaram—az Istenség Legfelsőbb Személyiségét; mahā-vibhūtyā—nagy gazdagsággal; upacita-aṅga-dakṣiṇaiḥ—minden előírt kellékkel és dakṣiṇā hozzájárulásokkal a brāhmaṇák számára; tataiḥ—elvégezte; vasiṣṭha-asita-gautama-ādibhiḥ—olyan brāhmaṇákkal, amilyen Vasiṣṭha, Asita és Gautama; dhanvani—a sivatagban; abhisrotam—a folyó vize elárasztotta; asau—Ambarīṣa Mahārāja; sarasvatīm—a Sarasvatī partján.
FORDÍTÁS
A sivatag borította országokban, ahol a Sarasvatī folyó folyt, Ambarīṣa Mahārāja olyan hatalmas áldozatokat hajtott végre, mint az aśvamedha-yajña, és így elégedetté tette minden yajña mesterét, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Nagy pompával és a megfelelő kellékek felhasználásával mutatta be ezeket az áldozatokat, és dakṣiṇāt adományozott a brāhmaṇáknak, akikre olyan nagyszerű személyiségek felügyeltek, mint Vasiṣṭha, Asita és Gautama, akik a királyt, az áldozatok végrehajtóját képviselték.
MAGYARÁZAT
Amikor valaki a Védák leírása szerint rituális áldozatokat végez, szüksége van a yājñika-brāhmaṇáknak nevezett hozzáértő brāhmaṇákra. A Kali-yugában azonban nincsenek ilyen brāhmaṇák, ezért erre a korra a śāstra áldozatként a saṅkīrtana-yajñát javasolja (yajñaiḥ saṅkīrtana-prāyair yajanti hi sumedhasaḥ (SB 11.5.32)). Ahelyett hogy a pénzét fölöslegesen olyan yajñák végrehajtására költené, amelyeket yājñika-brāhmaṇák hiányában lehetetlen bemutatni ebben a Kali-korban, az okos ember a saṅkīrtana-yajñát végzi. A megfelelő módon végrehajtott és az Istenség Legfelsőbb Személyisége elégedettségét szolgáló yajñák nélkül nem esik elegendő eső (yajñād bhavati parjanyaḥ (BG 3.14)), ezért a yajña végzése elengedhetetlenül fontos. Yajña nélkül kevés eső esik, emiatt nem nő gabona, s éhínség pusztít. A királynak éppen ezért kötelessége különféle yajñákat végeznie, például aśvamedha-yajñát, hogy gondoskodjon a gabonatermésről. Annād bhavanti bhūtāni. Gabona nélkül az emberek és az állatok egyaránt éhezni fognak. Szükséges tehát, hogy az állam yajñát végezzen, mert az emberek a yajña következtében bőséges élelemhez juthatnak. A brāhmaṇákat és yājñika papokat kellően meg kell fizetni kiváló szolgálatukért. Ezt a fizetséget nevezik dakṣiṇānak. Ambarīṣa Mahārāja az állam vezetőjeként olyan nagyszerű személyiségeken keresztül végezte el ezeket a yajñákat, mint Vasiṣṭha, Gautama és Asita. Ő maga azonban odaadó szolgálatot végzett, ahogy korábban említettük (sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ (SB 9.4.18)). Az állam királyának vagy vezetőjének gondoskodnia kell arról, hogy minden megfelelő irányítás alatt történjen, és kiváló bhaktának kell lennie, ahogyan Ambarīṣa Mahārāja példájából láthatjuk. A királynak kötelessége gondoskodni arról, hogy még a sivatag borította országokban is nőjön gabona, más területekről nem is beszélve.