HU/SB 9.9.28
28. VERS
- deho ’yaṁ mānuṣo rājan
- puruṣasyākhilārthadaḥ
- tasmād asya vadho vīra
- sarvārtha-vadha ucyate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dehaḥ—test; ayam—ezt; mānuṣaḥ—emberi; rājan—ó, király; puruṣasya—az élőlényé; akhila—egyetemes; artha-daḥ—áldásos; tasmāt—ezért; asya—férjem testének; vadhaḥ—a megölése; vīra—ó, hős; sarva-artha-vadhaḥ—minden áldásos lehetőség elpusztítása; ucyate—mondják.
FORDÍTÁS
Ó, király, ó, hős! Ez az emberi test egyetemes hasznot szolgál. Ha idő előtt megölöd, elpusztítod az emberi élet áldását is.
MAGYARÁZAT
Śrīla Narottama dāsa Ṭhākura így énekel:
- hari hari viphale janama goṅāinu
- manuṣya-janama pāiyā,
- rādhā-kṛṣṇa nā bhajiyā,
- jāniyā śuniyā viṣa khāinu
Az emberi lény teste rendkívül értékes, mert ebben a testben az élőlény megértheti Kṛṣṇa tanításait, s elérheti végső célját. Az élőlény azért van az anyagi világban, hogy beteljesítse azt a küldetést, hogy hazatér, vissza Istenhez. Az anyagi világban az ember boldogság után sóvárog, ám mivel nem ismeri a végső célt, egymás után sorra cseréli testeit. Ha azonban valaki lehetőséget kap az emberi testformára, ebben a testben teljesítheti a dharma, az artha, a kāma és a mokṣa négy elvét, és ha megfelelően szabályozott, akkor további fejlődést ér el a felszabadulás után, s Rādhā és Kṛṣṇa szolgálatába merül majd. Ez az élet sikere: véget vetni az ismétlődő születés és halál folyamatának, s hazatérni, vissza Istenhez (mām eti), hogy elmerüljünk Rādhā és Kṛṣṇa szolgálatában. Az emberi testben való születés célja tehát az, hogy teljessé tegyük fejlődésünket az életben. Az emberi társadalomban mindenhol nagyon komolyan veszik az emberölést. Állatok százait és ezreit ölik le a vágóhidakon, és senki sem törődik velük, de ha valaki csak egyetlen emberi lényt is megöl, azt nagyon komoly bűnnek tekintik. Miért? Mert az emberi testforma rendkívül fontos az élet küldetésének beteljesítésében.