HU/SMD SP

Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda

Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda 1896­ban jelent meg ebben a világban, az indiai Kalkuttában. Ugyancsak Kalkuttában, 1922­ben találkozott először lelki tanítómesterével, Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī Gosvāmīval is. Bhaktisiddhānta Sarasvatī, a hatvannégy Gauḍīya Maṭhát megalapító jeles vallástudós megkedvelte a művelt fiatalembert, és rávette, hogy szentelje életét a védikus tudomány tanítá­sának. Így lett Śrīla Prabhupāda a tanítványa, tizenegy évvel később pedig, 1933­ban, hivatalosan is avatást fogadott el tőle. Első találkozásuk alkalmával Śrīla Bhaktisiddhānta Saras­vatī Ṭhākura arra kérte Śrīla Prabhupādát, hogy terjessze angol nyelven a védikus tudományt. Az elkövetkező években Śrīla Prabhupāda magyarázatot fűzött a Bhagavad­gītāhoz, közreműködött a Gauḍīya Maṭha munkájában, és 1944­ben minden segítség nélkül útjára indított egy kéthetente megje­lenő, angol nyelvű folyóiratot, amelyet egymaga szerkesztett, maga gépelte be a kéziratokat és javította ki a kefelevona­tokat; majd egyedül terjesztette az elkészült példányokat és küzdött azért, hogy további számok is megjelenhessenek. És a magazin nem állt le: ma már a nyugati tanítványai adják ki tizenkilenc nyelven.


Śrīla Prabhupāda filozófiai műveltségét és odaadását a Gauḍīya Vaiṣṇava Társaság azzal ismerte el, hogy 1947­ben a „Bhaktivedanta” címet adományozta neki. 1950­ben, ötven­ négy éves korában Śrīla Prabhupāda visszavonult a családos élettől, és a vānaprastha (visszavonult) rendbe lépett, hogy több időt szentelhessen a tanulmányainak és az írásnak. Vṛndā­vana szent városába utazott, ahol szerény körülmények közt a középkori Rādhā­Dāmodara templomban élt. Itt több évet is eltöltött, elmélyült kutatómunkával és írással. Ezt követően 1959­ben a sannyāsa (lemondott) rendbe lépett. Ugyancsak a Rādhā­Dāmodara templomban látott neki élete főművének, az ezernyolcszáz verset számláló Śrīmad-Bhāgavatam (Bhāga- vata Purāṇa) angol nyelvű átültetésének és jegyzetekkel való ellátásának. Ugyanitt született meg a Könnyű utazás más bolygókra című könyve is.


A Bhāgavatam első három kötetének kiadása után, 1965­ben Śrīla Prabhupāda az Egyesült Államokba utazott, hogy eleget tegyen a lelki tanítómestere által kijelölt küldetésének. Végül Ő Isteni Kegyelme hatvannál is több kötet mértékadó fordítást, magyarázatot és összefoglaló tanulmányt hagyott hátra India vallásos irodalmának klasszikusaiból.


1965­ben, amikor egy teherhajó utasaként először érkezett meg New York városába, gyakorlatilag nincstelen volt. Csak­ nem egy évbe is beletelt, mire nagy nehézségek árán, 1966 júli­usában megalapította a Krisna­tudat Nemzetközi Szervezetét (ISKCON). Mielőtt 1977. november 4­én eltávozott volna ebből a világból, az ISKCON vezetőjeként végzett munkája nyomán több száz, hasonló elven működő āśrama, iskola, templom, intézet és farmközösség jött létre a világ minden táján.

1968­ban, Nyugat­Virginia dombvidékén Śrīla Prabhupāda megalapította New Vrindabant, egy kísérleti védikus közös­séget. Az ezer hektárnál is nagyobb birtokon gazdálkodó, mára virágzó farmközösséggé nőtt New Vrindaban sikertör­ténetén felbuzdulva Śrīla Prabhupāda tanítványai sorra alapí­tották a hasonló közösségeket Államok­szerte csakúgy, mint külföldön.

1972­ben Ő Isteni Kegyelme a texasi Dallasban útjára indította a védikus alapokon nyugvó, alapfokú és középfokú oktatást biztosító gurukula iskolarendszert; majd a felügyelete alatt a tanítványai további hasonló tanintézeteket alapítottak az Egyesült Államokban és más országokban. 1978­ban tíz gurukula felállításáról számolhatunk be nemzetközi szinten, melyek közül a legfőbb oktatási központ az indiai Vṛndāva­nában található.


Ugyancsak Śrīla Prabhupāda inspirációjára alakult meg több impozáns kulturális központ is Indiában. A nyugat­bengáli Śrīdhāma Māyāpur ad helyet egy nagyszabású vállalkozásnak, az elkövetkező évtizedekben felépülő lelki városnak; míg az Indiai Vṛndāvana a pazar szépségű Kṛṣṇa­Balarāma templom és Nemzetközi Vendégház otthona. Ugyancsak említést érdemel a bombay­i kulturális és oktatási központ, és tucatnyi tervezett egyéb központ India más fontos csomópontjain.

Śrīla Prabhupāda legjelentősebb öröksége azonban mégis­ csak a könyvei. Azok a tudományos közösség által is elismert kötetek, amelyek mélységükről és érthetőségükről egyformán híresek, s ma már számos egyetemi szemináriumon tanulnak belőlük. Ő Isteni Kegyelme műveinek kiadási jogait kizáróla­gosan az 1972­ben alapított Bhaktivedanta Book Trust birto­kolja, amely az indiai vallás és filozófia terén a világ legnagyobb könyvkiadójának számít.

Idős kora dacára, csupán tizenkét esztendő leforgása alatt Śrīla Prabhupāda tizennégyszer utazta körbe a földet, és vala­mennyi kontinensen tartott előadásokat. Sűrű programja elle­nére azonban soha nem hagyott fel az írással. Munkái a védikus filozófia, vallás, irodalom és kultúra terén szinte külön könyv­tárat alkotnak.