HU/SB 7.7.17

Revision as of 11:20, 8 September 2020 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


17. VERS

bhavatām api bhūyān me
yadi śraddadhate vacaḥ
vaiśāradī dhīḥ śraddhātaḥ
strī-bālānāṁ ca me yathā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bhavatām—magadnak; api—szintén; bhūyāt—lehet; me—enyém; yadi—ha; śraddadhate—hiszel benne; vacaḥ—a szavak; vaiśāradī—a legkiválóbb, vagyis kapcsolatban áll a Legfelsőbb Úrral; dhīḥ—értelem; śraddhātaḥ—a szilárd hit miatt; strī—nőknek; bālānām—a kisfiúknak; ca—szintén; me—enyém; yathā—ahogy.


FORDÍTÁS

Prahlāda Mahārāja így folytatta: Kedves barátaim, ha hisztek szavaimban, pusztán e hit segítségével ti is megérthetitek a transzcendentális tudást, akárcsak én, annak ellenére, hogy gyerekek vagytok. Egy nő szintén megértheti a transzcendentális tudományt, valamint azt, hogy mi a lélek és mi az anyag.


MAGYARÁZAT

Prahlāda Mahārājának ezek a szavai nagyon fontosak a tanítványi láncolaton alászálló tudással kapcsolatban. Prahlāda Mahārāja még anyja méhében, magzatként teljesen meggyőződött a legfelsőbb hatalom létéről, mert hallotta Nārada hatásos tanítását, és megértette, hogyan lehet az életben elérni a tökéletességet a bhakti-yogával. A lelki tudás terén ezek a megértés legfontosabb folyamatai.

yasya deve parā bhaktir
yathā deve tathā gurau
tasyaite kathitā hy arthāḥ
prakāśante mahātmanaḥ

„Azon nagy lelkek előtt, akiknek rendíthetetlen hitük van az Úrban és a lelki tanítómesterben, a védikus tudás teljes jelentése automatikusan feltárul.” (Śvetāśvatara Upaniṣad 6.23)

ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi
na bhaved grāhyam indriyaiḥ
sevonmukhe hi jihvādau
svayam eva sphuraty adaḥ

„Senki sem értheti meg Kṛṣṇát a tompa anyagi érzékek segítségével, Ő azonban felfedi Magát a bhaktáknak, mert örömet szereztek Neki transzcendentális szerető szolgálatukkal.” (Bhakti-rasāmṛta-sindhu 1.2.234)

bhaktyā mām abhijānāti
yāvān yaś cāsmi tattvataḥ
tato māṁ tattvato jñātvā
viśate tad-anantaram'

„A Legfelsőbb Személyiséget egyedül az odaadó szolgálat által lehet valóban megérteni. Ha valaki az ilyen odaadás révén tudatát teljesen a Legfelsőbb Úrban merítette el, beléphet Isten birodalmába.” (BG 18.55)

Ezek védikus tanítások. Teljes hitünk kell legyen a lelki tanítómester szavaiban, és hasonlóan kell hinnünk az Istenség Legfelsőbb Személyiségében is, és akkor az ātmāról és Paramātmāról szóló valódi tudás, valamint az anyag és a lélek közötti különbség magától feltárul majd előttünk. Ez az ātma-tattva, a lelki tudás meg fog nyilvánulni a bhakta szívének mélyén, mivel egy olyan mahājana lótuszlábánál keresett menedéket, mint Prahlāda Mahārāja.

Ebben a versben a bhūyāt szó jelentheti azt is, hogy „legyen”. Prahlāda Mahārāja az áldásait adja osztálytársaira, így szólván: „Legyen olyan hitetek, mint nekem! Legyetek igaz vaiṣṇavák!” Az Úr bhaktája arra vágyik, hogy mindenki fogadja el a Kṛṣṇa-tudatot. Az embereknek azonban sajnos nincs rendíthetetlen hitük a lelki tanítómester szavaiban, aki a tanítványi láncolat tagja, ezért nem érthetik meg a transzcendentális tudást. A lelki tanítómesternek egy hiteles tanítványi láncolathoz kell tartoznia, Prahlāda Mahārājához hasonlóan, aki Nāradától kapta tudását. Ha Prahlāda Mahārāja osztálytársai, a démonok fiai elfogadják Prahlāda szavait, kétségtelenül ők is teljes mértékben megérthetik a transzcendentális tudást.

A vaiśāradī dhīḥ szavak arra az értelemre utalnak, ami az Istenség Legfelsőbb Személyiségével áll kapcsolatban, aki rendkívül ügyes. Az Úr kiváló tudásával csodálatos univerzumokat teremtett. Az, aki nem rendkívül ügyes, nem értheti meg, hogyan irányítja ügyesen a dolgokat a legügyesebb, az Úr. Ha azonban olyan szerencsés, hogy találkozik egy hiteles lelki tanítómesterrel, aki az Úr Brahmātól, az Úr Śivától, Lakṣmī anyától vagy a Kumāráktól alászálló tanítványi láncolat tagja, megértheti mindezt. Ezt a négy sampradāyát, a tudás és transzcendencia tanítványi láncolatát Brahma-sampradāyának, Rudra-sampradāyának, Śrī-sampradāyának és Kumāra-sampradāyának hívják. Sampradāya-vihīnā ye mantrās te niṣphalā matāḥ. Ha ilyen sampradāyán, azaz tanítványi láncolaton keresztül teszünk szert tudásra a Legfelsőbbről, akkor megvilágosodhatunk. Ha nem fogadjuk el a tanítványi láncolat útját, lehetetlen megértenünk az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Ha valaki megérti a Legfelsőbb Urat úgy, hogy a tanítványi láncolatba vetett hittel odaadó szolgálatot végez és tovább fejlődik, felébreszti természetes szeretetét Isten iránt, s akkor biztos, hogy sikeres lesz az élete.