HU/BG 14.10
10. VERS
- रजस्तमश्चाभिभूय सत्त्वं भवति भारत ।
- रजः सत्त्वं तमश्चैव तमः सत्त्वं रजस्तथा ॥१०॥
- rajas tamaś cābhibhūya
- sattvaṁ bhavati bhārata
- rajaḥ sattvaṁ tamaś caiva
- tamaḥ sattvaṁ rajas tathā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rajaḥ – a szenvedély kötőerejét; tamaḥ – a tudatlanság kötőerejét; ca – és; abhibhūya – felülmúlva; sattvam – a jóság minősége; bhavati – kiemelkedő lesz; bhārata – ó, Bharata fia; rajaḥ – a szenvedély kötőereje; sattvam – a jóság kötőerejét; tamaḥ – a tudatlanság kötőerejét; ca – szintén; eva – így; tamaḥ – a tudatlanság kötőereje; sattvam – a jóság kötőerejét; rajaḥ – a szenvedély kötőerejét; tathā – így.
FORDÍTÁS
Ó, Bharata fia, néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le a jóságot és a tudatlanságot, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély felett. Ily módon örök küzdelem folyik közöttük az elsőbbségért.
MAGYARÁZAT
Ha a szenvedély kötőereje kerekedik felül, elnyomja a jóság és a tudatlanság kötőerőit. A jóság uralkodásával a szenvedély és a tudatlanság kötőerői szorulnak háttérbe, amikor pedig a tudatlanság dominál, legyőzi a szenvedélyt és a jóságot. Ez a versengés sohasem hagy alább. Éppen ezért annak, aki komolyan fejlődni akar a Kṛṣṇa-tudatban, felül kell emelkednie e három kötőerőn. Hogy a természet melyik kötőereje uralkodik leginkább az emberen, az viselkedésében, tetteiben, étkezésében stb. mutatkozik meg. Ezeket a későbbi fejezetek fogják bővebben kifejteni. Ha azonban valaki úgy akarja, akkor gyakorlással kifejlesztheti magában a jóság minőségét, s így legyőzheti a szenvedély és a tudatlanság kötőerejét, s ugyanígy a szenvedély minőségét is ápolhatja magában, s felülkerekedhet a jóságon és a tudatlanságon. A tudatlanságot szintén ki lehet fejleszteni, s ekkor a jóság és a szenvedély szorul a háttérbe. Az anyagi természet e három kötőerejének létezése ellenére az, aki elszánt, részesülhet a jóság kötőerejének áldásában, hogy azután túllépve azon elérje a tiszta jóságot, amit vasudeva-szintnek neveznek. Azon a síkon értheti meg az ember az Istenről szóló tudományt. Egy emberről a tettei alapján állapíthatjuk meg, hogy melyik kötőerő hatása alatt áll.