HU/BG 4.18
18. VERS
- कर्मण्यकर्म यः पश्येदकर्मणि च कर्म यः ।
- स बुद्धिमान्मनुष्येषु स युक्तः कृत्स्नकर्मकृत् ॥१८॥
- karmaṇy akarma yaḥ paśyed
- akarmaṇi ca karma yaḥ
- sa buddhimān manuṣyeṣu
- sa yuktaḥ kṛtsna-karma-kṛt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
karmaṇi – cselekvésben; akarma – tétlenséget; yaḥ – aki; paśyet – lát; akarmaṇi – tétlenségben; ca – is; karma – gyümölcsöző cselekedetet; yaḥ – aki; saḥ – ő; buddhi-mān – értelmes; manuṣyeṣu – az emberek között; saḥ – ő; yuktaḥ – transzcendentális helyzetben van; kṛtsna-karma-kṛt – még tetteket végzőként is.
FORDÍTÁS
Aki a cselekvésben tétlenséget és a tétlenségben cselekvést lát, az értelmes az emberek között, s transzcendentális helyzetben van, noha mindenféle tettet végez.
MAGYARÁZAT
A Kṛṣṇa-tudatban cselekvő ember automatikusan mentes a karma béklyóitól. Minden tettét Kṛṣṇáért végzi, ezért nem élvezi munkája visszahatásait, s nem is szenved azoktól. Ő tehát az értelmes lény az emberi társadalomban, noha Kṛṣṇáért számtalan tettet végrehajt. Az akarma visszahatások nélküli tettet jelent. Az imperszonalista félelemből felhagy a gyümölcsöző cselekedetekkel, nehogy a visszahatások akadályozzák előrehaladását az önmegvalósítás útján, ám a személyes filozófia híve ismeri valódi helyzetét, azaz tudja, hogy ő az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örök szolgája, ezért Kṛṣṇa-tudatú tetteket végez. Mindent Kṛṣṇáért tesz, így szolgálata közben csupán transzcendentális boldogságot élvez. Akik ezen az úton járnak, azok köztudottan mentesek a személyes érzékkielégítés vágyától. Az a tudat, hogy az ember Kṛṣṇa örök szolgája, megvéd a tettek minden visszahatásától.