HU/SB 1.16.12
12. VERS
- bhadrāśvaṁ ketumālaṁ ca
- bhārataṁ cottarān kurūn
- kimpuruṣādīni varṣāṇi
- vijitya jagṛhe balim
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhadrāśvam—Bhadrāśva; ketumālam—Ketumāla; ca—szintén; bhāratam—Bhārata; ca—és; uttarān—az északi országok; kurūn—a Kuru-dinasztia birodalma; kimpuruṣa-ādīni—ország a Himalája északi részén túl; varṣāṇi—a föld bolygó területei; vijitya—meghódít; jagṛhe—követelt; balim—erő.
FORDÍTÁS
Mahārāja Parīkṣit az egész földet meghódította — Bhadrāśvát, Ketumālát, Bhāratát, Kuru északi részét, Kimpuruṣát stb. —, s uralkodóiktól sarcot szedett.
MAGYARÁZAT
Bhadrāśva: Földrész Meru Parvata közelében, amely Gandha-mādana Parvata és a sós vizű óceán között terül el. Erről a varṣáról a Mahābhārata is ír (Bhīṣma-parva 7.14-18), ahol Sañjaya számol be róla Dhṛtarāṣṭrának.
Yudhiṣṭhira Mahārāja szintén meghódította ezt a varṣát, és így ez a tartomány is birodalmához tartozott. Parīkṣit Mahārāját már kikiáltották az összes olyan terület uralkodójának, amelyeket nagyapja kormányzott, amikor azonban eljött fővárosából, hogy sarcot szedjen ezekben az országokban, mégis meg kellett szilárdítania hatalmát.
Ketumāla: A föld bolygót a hét óceán hét dvīpára osztja, melyek közül a központi dvīpát Jambūdvīpának nevezik. Ezt nyolc nagy hegység osztja kilenc varṣára, azaz kilenc részre. Bhārata-varṣa a kilenc varṣa egyike, ahogyan Ketumāla is. Azt mondják, hogy Ketumāla-varṣában a legszebbek a nők. Ezt a varṣát Arjuna is meghódította. A világnak erről a részéről a Mahābhāratában található leírás (Sabhā 28.6).
Azt mondják, hogy a világnak ez a része a Meru Parvata nyugati oldalán helyezkedik el, és ennek a tartománynak a lakói tízezer évig élnek (Bhīṣma-parva 6.31). A bolygónak ezen a részén az emberek aranyszínűek, a nők pedig mennyei angyalokra emlékeztetnek. Az embereket itt nem zavarja semmiféle betegség és bánat.
Bhārata-varṣa: A világnak ez a része szintén egyike Jambūdvīpa kilenc varṣájának. Bhārata-varṣa leírása szintén a Mahābhāratában található (Bhīṣma-parva 9. és 10. fejezet).
Jambūdvīpa közepén helyezkedik el Ilāvṛta-varṣa, ettől délre pedig Hari-varṣa. A Mahābhārata így ír ezekről a varṣákról (Sabhā-parva 28.7-8):
- nagarāṁś ca vanāṁś caiva
- nadīś ca vimalodakāḥ
- puruṣān deva-kalpāṁś ca
- nārīś ca priya-darśanāḥ
- adṛṣṭa-pūrvān subhagān
- sa dadarśa dhanañjayaḥ
- sadanāni ca śubhrāṇi
- nārīś cāpsarasāṁ nibhāḥ
E versek szerint a nők mindkét varṣában gyönyörűek, és néhányan közülük ugyanolyan szépek, mint az Apsarāk, a mennyei nők.
Uttarakuru: A védikus földrajz szerint Jambhūdvīpa legészakibb részét Uttarakuru-varṣának hívják. Három oldalról a sós vizű óceán veszi körül, és a Śṛṅgavān-hegység választja el Hiraṇmaya-varṣától.
Kimpuruṣa-varṣa: Úgy mondják, a hatalmas Himalája-hegységtől északra terül el, amelynek hossza és magassága nyolcvanezer mérföldet, szélessége pedig tizenhatezer mérföldet tesz ki. Arjuna a világnak ezeket a területeit is meghódította (Sabhā 28.1-2). A kimpuruṣák Dakṣa leányának leszármazottjai. Amikor Mahārāja Yudhiṣṭhira egy lóáldozatot mutatott be, ezeknek az országoknak a lakói szintén jelen voltak, hogy részt vegyenek az ünnepségen, és mindannyian sarcot fizettek az uralkodónak. A világnak ezt részét Kimpuruṣa-varṣának vagy néha Himalájai Tartományoknak nevezik (Himavatī). Azt mondják, itt született Śukadeva Gosvāmī, s a Himalája tartományain keresztül érkezett Bhārata-varṣába.
Parīkṣit Mahārāja tehát meghódította az egész világot. Meghódított minden kontinenst, melyek a tengereket és az óceánokat kötötték össze minden irányban, a világ keleti, nyugati, északi és déli részén.