HU/SB 1.8.49


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


49. VERS

bāla-dvija-suhṛn-mitra-
pitṛ-bhrātṛ-guru-druhaḥ
na me syān nirayān mokṣo
hy api varṣāyutāyutaiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bāla—fiúk; dvi-ja—kétszer született; suhṛt—jóakarók; mitra—barátok; pitṛ—szülők; bhrātṛ—fivérek; guru—tanítók; druhaḥ—aki megölte; na—soha; me—enyém; syāt—lesz; nirayāt—pokolból; mokṣaḥ—felszabadulás; hi—bizonyára; api—bár; varṣa—évek; ayuta—milliók; āyutaiḥ—hozzáadva.


FORDÍTÁS

Mennyi ifjat, brāhmaṇát, jóakarót, barátot, szülőt, tanítót és testvért öltem meg! Ha évmilliókig élek sem fogok szabadulni a pokolból, mely ezekért a bűnökért vár reám.


MAGYARÁZAT

Egy háborúban mindig rengeteg ártatlan élőlényt, ifjakat, brāhmaṇákat és nőket mészárolnak le, akiknek megölése a legnagyobb bűn. Ártatlan teremtmények ők, s a szentírások minden körülmények között megtiltják a megölésüket. Yudhiṣṭhira Mahārāja tudatában volt ennek a tömeggyilkosságnak. Éppen így barátok, szülők, tanítók is voltak mindkét oldalon, s mind elpusztultak. Yudhiṣṭhira Mahārāja számára egyszerűen szörnyű volt erre a gyilkosságra emlékezni, ezért azt gondolta, évmilliókon át a pokolban fog lakozni emiatt.