HU/SB 3.12.19
19. VERS
- tapasaiva paraṁ jyotir
- bhagavantam adhokṣajam
- sarva-bhūta-guhāvāsam
- añjasā vindate pumān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tapasā–lemondással; eva–csak; param–a Legfelsőbb; jyotiḥ–fény; bhagavantam–az Istenség Személyiségének; adhokṣajam–Ő, akit az érzékekkel nem lehet megközelíteni; sarva-bhūta-guhā-āvāsam–minden élőlény szívében jelen van; añjasā–teljesen; vindate–ismerheti; pumān–egy személy.
FORDÍTÁS
Csakis a lemondás által tudja az ember akár csak megközelíteni is az Istenség Személyiségét, aki jelen van minden élőlény szívében, ugyanakkor pedig túl van az érzékek határain.
MAGYARÁZAT
Brahmā azt tanácsolta Rudrának, hogy végezzen lemondást, példát mutatva fiainak és követőinek arra, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kegyét csakis úgy lehet elnyerni, ha az ember lemondást végez. A Bhagavad-gītā elmondja, hogy a közönséges emberek követik azt az utat, amelyet a hiteles tekintélyek mutatnak. Brahmānak elege lett Rudra leszármazottjaiból, és attól félt, hogy a megszaporodott népesség őt is felfalja, megkérte hát Rudrát, hogy ne nemzzen többé ilyen nemkívánatos utódokat, és végezzen lemondást, hogy elnyerje a Legfelsőbb Úr kegyét. A Rudrát ábrázoló képeken ezért mindig meditációban találjuk őt, amint az Úr kegyére vágyik. Rudra fiai és követői burkoltan azt a tanácsot kapják, hogy hagyják abba a Rudra-elvet követő megsemmisítést arra az időre, amíg Brahmā békés teremtése folyik.