HU/SB 3.19.25
25. VERS
- taṁ muṣṭibhir vinighnantaṁ
- vajra-sārair adhokṣajaḥ
- kareṇa karṇa-mūle ’han
- yathā tvāṣṭraṁ marut-patiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—Hiraṇyākṣa; muṣṭibhiḥ—ökleivel; vinighnantam—ütve; vajra-sāraiḥ—olyan súlyos, mint a villámcsapás; adhokṣajaḥ—az Úr Adhokṣaja; kareṇa—a kézzel; karṇa-mūle—a fültőnél; ahan—ütötte; yathā—mint; tvāṣṭram—a démon Vṛtra (Tvaṣṭā fia); marut-patiḥ—Indra (a Marutok ura).
FORDÍTÁS
A démon most kemény ökleivel ütlegelni kezdte az Urat, de az Úr Adhokṣaja úgy ütötte őt fültövön, ahogy Indra, a Marutok ura sújtott le Vṛtra démonra.
MAGYARÁZAT
Az Urat a versben Adhokṣajának nevezik, ami azt jelenti, hogy fölötte áll minden anyagi elgondolásnak. Az akṣaja jelentése: „az érzékeink felfogóképessége”, adhokṣaja pedig azt jelenti: „ami meghaladja érzékeink felfogóképességét.”