HU/SB 3.25.22


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


22. VERS

mayy ananyena bhāvena
bhaktiṁ kurvanti ye dṛḍhām
mat-kṛte tyakta-karmāṇas
tyakta-svajana-bāndhavāḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

mayi—Nekem; ananyena bhāvena—tántoríthatatlan elmével; bhaktim—odaadó szolgálat; kurvanti—végez; ye—azok, akik; dṛḍhām—rendíthetetlen; mat-kṛte—a kedvemért; tyakta—lemondott; karmāṇaḥ—cselekedetek; tyakta—lemondott; sva-jana—családi kapcsolatok; bāndhavāḥ—barátok.


FORDÍTÁS

Egy ilyen sādhu elkötelezetten végzi az Úr odaadó szolgálatát, anélkül, hogy letérne erről az útról. Az Úr kedvéért lemond minden más kapcsolatról, például a családi kapcsolatokról és a világi barátokról.


MAGYARÁZAT

A sannyāsīt, a lemondott életrend tagját, szintén sādhunak nevezik, mert mindenről lemond – otthonáról, kényelméről, barátairól, rokonairól, barátaival és családjával szembeni kötelességeiről. Mindenről lemond az Istenség Legfelsőbb Személyisége kedvéért. Egy sannyāsī általában a lemondott lelki rendbe tartozik, de lemondása csak akkor válik sikeressé, ha energiáját nagy önmegtartóztatással az Úr szolgálatába állítja. Ezért ez a vers azt mondja, bhaktiṁ kurvanti ye dṛḍhām. Sādhu az, aki komolyan elmerül az Úr szolgálatában, aki a lemondott lelki rendbe tartozik, s aki pusztán az Úr szolgálata érdekében lemondott minden társadalmi, családi és világi emberbaráti kötelességéről. Amint az ember megszületik ebben a világban, nyomban tengernyi felelősség és kötelezettség zúdul a nyakába    —    az emberekkel szemben, a félistenekkel szemben, a nagy bölcsekkel szemben, minden élőlénnyel szemben, szüleivel szemben, a család őseivel szemben és így tovább. Amikor a Legfelsőbb Úr szolgálata kedvéért minden ilyen kötelezettséget maga mögött hagy, nem kap büntetést azért, hogy nem teljesíti kötelességét. Azt azonban, aki érzékkielégítésre vágyva fordít hátat e kötelességeknek, a természet törvénye megbünteti.