HU/SB 3.29.4
4. VERS
- kālasyeśvara-rūpasya
- pareṣāṁ ca parasya te
- svarūpaṁ bata kurvanti
- yad-dhetoḥ kuśalaṁ janāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kālasya—az időnek; īśvara-rūpasya—az Úr képviselője; pareṣām—mindenki másnak; ca—és; parasya—a fő; te—Neked; svarūpam—a természet; bata—ó; kurvanti—végezni; yat-hetoḥ—akinek befolyása által; kuśalam—jámbor cselekedetek; janāḥ—az emberek.
FORDÍTÁS
Kérlek, beszélj az örök időről is, amely formád képviselője, s amelynek hatására az emberek jámbor cselekedeteket végeznek!
MAGYARÁZAT
Bármennyire nem ismeri valaki a jó szerencse útját és a tudatlanság legsötétebb birodalmába vezető utat, mindenki tisztában van az örök idő befolyásával, amely felemészti anyagi cselekedeteink minden eredményét. A test megszületik egy adott időpontban, s az idő befolyása azonnal hat rá. A test megszületésének pillanatától a halál hatása is érvényesül; a kor előrehaladtával az idő is hat a testre. Ha egy ember harminc vagy ötven éves, akkor az idő már harminc, illetve ötven évet felemésztett az életéből.
Mindenki tudatában van annak, hogy eljön majd élete utolsó pillanata, amikor a halál kegyetlen keze lesújt rá, de nem sokan vannak, akik törődnek a korukkal, a körülményekkel, s akik figyelembe véve az idő múlását jámbor cselekedetekbe fognak, hogy a jövőben ne alacsony rendű családban vagy állati fajban szülessenek meg. Az emberek általában ragaszkodnak az érzéki élvezethez, és így arra vágynak, hogy a mennyei bolygókon élhessenek. Éppen ezért jótékony vagy egyéb jámbor tevékenységet végeznek, valójában azonban — ahogyan azt a Bhagavad-gītā is elmondja — az ember még akkor sem szabadulhat meg a születés és halál láncaitól, ha a legfelső bolygóra, Brahmalokára kerül, mert az idő befolyása mindenhol érvényesül ebben az anyagi világban. A lelki világban azonban az időtényezőnek nincs hatása.