HU/SB 3.3.21


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


21. VERS

imaṁ lokam amuṁ caiva
ramayan sutarāṁ yadūn
reme kṣaṇadayā datta-
kṣaṇa-strī-kṣaṇa-sauhṛdaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

imam–ezt; lokam–a Földet; amum–és más világokat; ca–szintén; eva–bizonyára; ramayan–kellemes; sutarām–különösképpen; yadūn–a Yaduk; reme–élvezte; kṣaṇadayā–az éjszaka által; datta–adott; kṣaṇa–pihenő; strī–hölgyekkel; kṣaṇa–szerelem; sauhṛdaḥ–barátság.


FORDÍTÁS

Az Úr ebben s más világokban [a felsőbb bolygókon] különösen a Yadu-dinasztia társaságában hódolt kedvteléseinek. Az éjszaka kínálta pihenő órákban a nők szerelmes barátságát élvezte.


MAGYARÁZAT

Az Úr ezt a világot tiszta bhaktái társaságában élvezi. Az Istenség Személyisége lévén fölötte áll minden anyagi vonzódásnak, ám mégis nagy ragaszkodást mutatott tiszta bhaktái iránt itt a Földön, valamint a félistenek iránt, akik a mennyei bolygókon szolgálják Őt, mint az anyagi működés irányítására kijelölt nagy hatalmú vezérek. Különleges szeretettel fordult családja, a Yaduk, valamint tizenhatezer felesége felé, akik találkozhattak Vele az éjszaka pihenő óráiban. Az Úr e ragaszkodása nem más, mint belső energiájának megnyilvánulása, melynek a külső energia csupán árnyékszerű képviselője. A Skanda Purāṇában (Prabhāsa-khaṇḍa) az Úr Śiva és Gaurī beszélgetésükben említést tesznek az Úr belső energiájának megnyilvánulásairól. Elmondják, hogy tizenhatezer tehénpásztorleánnyal találkozik, noha Ő a Haṁsa (transzcendentális) Felsőlélek és minden élőlény fenntartója. A tizenhatezer tehénpásztorleány a belső energia tizenhatezer változatának megnyilvánulása. Ezt a Tizedik Ének magyarázza el részletesen, ahol az áll, hogy az Úr Kṛṣṇa olyan, akár a hold, a belső energia leányai pedig olyanok, mint a holdat körülvevő csillagok.