HU/SB 4.9.47
47. VERS
- yasya prasanno bhagavān
- guṇair maitry-ādibhir hariḥ
- tasmai namanti bhūtāni
- nimnam āpa iva svayam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yasya—mindenki, akivel; prasannaḥ—elégedett; bhagavān—az Istenség Személyisége; guṇaiḥ—tulajdonságokkal; maitrī-ādibhiḥ—barátsággal stb.; hariḥ—az Úr Hari; tasmai—neki; namanti—tiszteletüket ajánlják; bhūtāni—minden élőlény; nimnam—az alacsonyabb szintre; āpaḥ—víz; iva—épp úgy; svayam—magától.
FORDÍTÁS
Aki transzcendentális tulajdonságokkal rendelkezik, mert barátként viselkedik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, annak minden élőlény a hódolatát ajánlja, ahogyan a természet elrendezéséből a víz is automatikusan lefelé folyik.
MAGYARÁZAT
Felmerülhet bennünk ezzel kapcsolatban az a kérdés, hogy Suruci, aki egyáltalán nem bánt szeretettel Dhruvával, miért áldotta meg őt — „Élj sokáig!” —, ami azt jelenti, hogy ő is szerencsét kívánt neki. A választ ez a vers adja meg. Dhruva Mahārāja megkapta az Úr áldását, ezért transzcendentális tulajdonságai miatt mindenkinek hódolatát kellett ajánlania neki, s meg kellett áldania őt, ahogy a víz is természeténél fogva lefelé folyik. Az Úr bhaktája nem követel meg tiszteletet senkitől sem, de bárhová megy, a világon mindenki a legnagyobb tisztelettel veszi körül. Śrīnivāsa Ācārya azt mondta, hogy Vṛndāvana hat Gosvāmīját az egész univerzumban tisztelik, mert egy bhakta azzal, hogy örömet okoz az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, minden kiáradás forrásának, automatikusan mindenki mást is elégedetté tesz, s így mindenki tiszteli.