HU/SB 5.14.29


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


29. VERS

kadācid īśvarasya bhagavato viṣṇoś cakrāt paramāṇv-ādi-dvi-parārdhāpavarga-kālopalakṣaṇāt parivartitena vayasā raṁhasā harata ābrahma-tṛṇa-stambādīnāṁ bhūtānām animiṣato miṣatāṁ vitrasta-hṛdayas tam eveśvaraṁ kāla-cakra-nijāyudhaṁ sākṣād bhagavantaṁ yajña-puruṣam anādṛtya pākhaṇḍa-devatāḥ kaṅka-gṛdhra-baka-vaṭa-prāyā ārya-samaya-parihṛtāḥ sāṅketyenābhidhatte.


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kadācit—néha; īśvarasya—a Legfelsőbb Úrnak; bhagavataḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; viṣṇoḥ—az Úr Viṣṇunak; cakrāt—a korongtól; paramāṇu-ādi—a parányi atomok idejétől kezdve; dvi-parārdha—Brahmā életének hossza; apavarga—vége; kāla—az időnek; upalakṣaṇāt—rendelkezik a jellemzőkkel; parivartitena—forog; vayasā—a korszakok kronológikus rendjében; raṁhasā—zökkenőmentesen; harataḥ—elveszi; ā-brahma—az Úr Brahmától kezdve; tṛṇa-stamba-ādīnām—a kis fűcsomókig; bhūtānām—minden élőlény; animiṣataḥ—pislogás nélkül (sohasem tévedve); miṣatām—az élőlény szeme láttára (anélkül, hogy meg tudnák állítani); vitrasta-hṛdayaḥ—szíve mélyén retteg; tam—Őt; eva—bizonyára; īśvaram—a Legfelsőbb Urat; kāla-cakra-nija-āyudham—akinek személyes fegyvere az idő korongja; sākṣāt—közvetlenül; bhagavantam—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; yajña-puruṣam—aki elfogad mindenféle áldozati szertartást; anādṛtya—anélkül hogy törődne vele; pākhaṇḍa-devatāḥ—Isten kitalált inkarnációi (ember csinálta istenek vagy félistenek); kaṅka—ölyvek; gṛdhra—keselyűk; baka—gémek; vaṭa-prāyāḥ—mint a varjak; ārya-samaya-parihṛtāḥ—akiket az āryanok által elfogadott hiteles védikus szentírások elutasítanak; sāṅketyena—spekulációval vagy anélkül, hogy az írások említést tennének hitelességéről; abhidhatte—imádandónak tekint.


FORDÍTÁS

Az Úr Kṛṣṇa személyes fegyverét, a korongot hari-cakrának, Hari korongjának nevezik. Ez a cakra az idő kereke. Az atomok kezdetétől egészen Brahmā haláláig terjed, és ő irányít minden cselekedetet. Szünet nélkül forog, és minden élőlény életének hosszát csökkenti, az Úr Brahmāét éppúgy, mint a parányi fűszálét. Így lesz az ember csecsemőből gyermek, gyermekből ifjú, ifjúból érett ember, míg végül élete végéhez érkezik. Az idő kerekét nem lehet megállítani. Ez a kerék nagyon pontos, hiszen az Istenség Legfelsőbb Személyiségének a személyes fegyvere. A feltételekhez kötött lélek néha a küszöbön álló haláltól rettegve imádni akar valakit, aki meg tudja őt menteni a közelgő veszedelemtől, ám az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, akinek fegyvere a fáradhatatlan idő, mégsem törődik. Ehelyett egy ember csinálta istennél keres menedéket, akiről a nem hiteles írások tesznek említést. Ezek az istenek olyanok, mint az ölyvek, a keselyűk, a gémek és a varjak. A védikus írások nem róluk beszélnek. A közelgő halál olyan, mint egy oroszlán támadása, és sem a keselyűk, sem az ölyvek, sem a varjak, sem a gémek nem képesek megvédeni az embert tőle. Aki ilyen nem hiteles, ember csinálta isteneknél keres menedéket, az nem menekülhet a halál karmaitól.


MAGYARÁZAT

Az írásokban ez áll: hariṁ vinā mṛtiṁ na taranti. Senki sem menekülhet meg a halál kegyetlen kezei közül anélkül, hogy elnyerné Hari, az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét. A Bhagavad-gītā kijelenti: mām eva ye prapadyante māyām etāṁ taranti te, aki teljesen meghódol Kṛṣṇának, az megszabadulhat az anyagi természet kegyetlen kezeitől. A feltételekhez kötött lélek azonban néha egy félistennél, ember kitalálta istennél, álinkarnációnál, csaló svāmīnál vagy yogīnál akar menedéket keresni. Ezek a csalók mind azt hirdetik, hogy követik a vallás elveit. Mindez nagyon népszerűvé vált ebben a Kali-korban. Megannyi pāṣaṇḍī van, akik anélkül, hogy arra a śāstrákban utalást találnánk, inkarnációnak kiáltják ki magukat, s az ostoba emberek követik őket. Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége hátrahagyta a Śrīmad-Bhāgavatamot és a Bhagavad-gītāt. A gazemberek e hiteles írásokat mellőzve, ember alkotta írásoknál keresnek menedéket, és versenyre akarnak kelni az Úr Kṛṣṇával. Ez a legnagyobb nehézség, amivel az embernek szembe kell néznie, amikor arra törekszik, hogy az emberi társadalmat a lelki tudat szintjére emelje. A Kṛṣṇa-tudatos mozgalom igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy az embereket tiszta Kṛṣṇa-tudatukra ébressze, de a csaló pāṣaṇḍīk és ateisták olyan sokan vannak, hogy néha zavarba jövünk, és nem tudjuk, hogyan vigyük tovább ezt a mozgalmat. Az állítólagos inkarnációk, istenek, csalók és szemfényvesztők minden hitelt nélkülöző útjait azonban semmiképpen sem fogadjuk el. Az ilyen embereket ez a vers varjaknak, keselyűknek, ölyveknek és gémeknek nevezi.