HU/SB 8.20.30


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


30. VERS

sarvātmanīdaṁ bhuvanaṁ nirīkṣya
sarve ’surāḥ kaśmalam āpur aṅga
sudarśanaṁ cakram asahya-tejo
dhanuś ca śārṅgaṁ stanayitnu-ghoṣam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sarva-ātmani—a legfelsőbb egészben, az Istenség Legfelsőbb Személyiségében; idam—ezt az univerzumot; bhuvanam—a három világot; nirīkṣya—nézve; sarve—mind; asurāḥ—a démonok, Bali Mahārāja társai; kaśmalam—bánkódás; āpuḥ—fogadták; aṅga—ó, király; sudarśanam—Sudarśana nevű; cakram—a korong; asahya—elviselhetetlen; tejaḥ—melynek heve; dhanuḥ ca—és az íj; śārṅgam—Śārṅga nevű; stanayitnu—az összegyűlt felhők zengése; ghoṣam—úgy hangzott.


FORDÍTÁS

Ó, király! Amikor a démonok, Bali Mahārāja követői meglátták az Istenség Legfelsőbb Személyisége kozmikus formáját, aki mindent a testében tartott, és megpillantották kezében a korongot, az elviselhetetlen forróságot árasztó Sudarśana cakrát, s meghallották íjának zengő hangját, szívüket elöntötte a szomorúság.