HU/BG 7.1: Difference between revisions
 (Created page with "B1 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETEDI...")  | 
				mNo edit summary  | 
				||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet|  | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet|H01]]  | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>  | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>  | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.47]] '''[[HU/BG 6.47|BG 6.47]] - [[HU/BG 7.2|BG 7.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.2]]</div>  | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.47]] '''[[HU/BG 6.47|BG 6.47]] - [[HU/BG 7.2|BG 7.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.2]]</div>  | ||
{{  | {{RandomImage|Hungarian}}  | ||
==== 1. VERS ====  | ==== 1. VERS ====  | ||
<div class="devanagari">  | |||
:श्रीभगवानुवाच ।  | |||
:मय्यासक्तमनाः पार्थ योगं युञ्जन्मदाश्रयः ।  | |||
:असंशयं समग्रं मां यथा ज्ञास्यसि तच्छृणु ॥१॥  | |||
</div>  | |||
<div class="verse">  | <div class="verse">  | ||
:śrī-bhagavān uvāca  | :śrī-bhagavān uvāca  | ||
:mayy āsakta-manāḥ pārtha  | :mayy āsakta-manāḥ pārtha  | ||
:yogaṁ yuñjan mad-āśrayaḥ  | :yogaṁ yuñjan mad-āśrayaḥ  | ||
| Line 17: | Line 25: | ||
<div class="synonyms">  | <div class="synonyms">  | ||
śrī-bhagavān uvāca – a Legfelsőbb Úr mondta; mayi – Hozzám; āsakta-manāḥ – ragaszkodó elme; pārtha – ó, Pṛthā fia; yogam – önmegvalósítást; yuñjan – gyakorolva; mat-āśrayaḥ – tudatodat Rám irányítva (Kṛṣṇa-tudatban); asaṁśayam – kétség nélkül; samagram – teljesen; mām – Engem; yathā – hogyan; jñāsyasi – ismerhetsz meg; tat – azt; śṛṇu – halld.  | ''śrī-bhagavān uvāca'' – a Legfelsőbb Úr mondta; ''mayi'' – Hozzám; ''āsakta-manāḥ'' – ragaszkodó elme; ''pārtha'' – ó, Pṛthā fia; ''yogam'' – önmegvalósítást; ''yuñjan'' – gyakorolva; ''mat-āśrayaḥ'' – tudatodat Rám irányítva (Kṛṣṇa-tudatban); ''asaṁśayam'' – kétség nélkül; ''samagram'' – teljesen; ''mām'' – Engem; ''yathā'' – hogyan; ''jñāsyasi'' – ismerhetsz meg; ''tat'' – azt; ''śṛṇu'' – halld.  | ||
</div>  | </div>  | ||
| Line 33: | Line 41: | ||
A Bhagavad-gītā első hat fejezete nem anyagi természetű lelki lényként írta le az élőlényt, aki a különféle yoga-folyamatok révén az önmegvalósítás síkjára emelkedhet. A hatodik fejezet vége egyértelműen kijelenti, hogy az elme Kṛṣṇára való rendíthetetlen összpontosítása – vagyis a Kṛṣṇa-tudat – a yoga valamennyi formája közül a legmagasabb rendű. Az ember csakis akkor ismerheti meg az Abszolút Igazságot teljesen, ha elméjét Kṛṣṇára függeszti. Tudatára ébredni a személytelen brahmajyotinak vagy a helyhez kötött Paramātmānak részlegessége miatt nem nevezhető az Abszolút Igazság tökéletes ismeretének. Kṛṣṇa ismerete jelenti a teljes és megvalósított tudást, s a Kṛṣṇa-tudatú ember előtt minden feltárul. Aki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, az belátja, hogy minden kétséget kizáróan Kṛṣṇa a végső tudás. A különféle yoga-folyamatok csupán lépcsőfokok a Kṛṣṇa-tudat útján. Aki közvetlenül a Kṛṣṇa-tudathoz fordul, az minden külön erőfeszítés nélkül teljes ismeretet szerez a brahmajyotiról és a Paramātmāról is. A Kṛṣṇa-tudat yogájának gyakorlásával az ember mindent a maga teljességében ismerhet meg: az Abszolút Igazságot, az élőlényeket, az anyagi természetet és mindezek megnyilvánulásait, minden hozzájuk tartozó dologgal együtt.  | A Bhagavad-gītā első hat fejezete nem anyagi természetű lelki lényként írta le az élőlényt, aki a különféle yoga-folyamatok révén az önmegvalósítás síkjára emelkedhet. A hatodik fejezet vége egyértelműen kijelenti, hogy az elme Kṛṣṇára való rendíthetetlen összpontosítása – vagyis a Kṛṣṇa-tudat – a yoga valamennyi formája közül a legmagasabb rendű. Az ember csakis akkor ismerheti meg az Abszolút Igazságot teljesen, ha elméjét Kṛṣṇára függeszti. Tudatára ébredni a személytelen brahmajyotinak vagy a helyhez kötött Paramātmānak részlegessége miatt nem nevezhető az Abszolút Igazság tökéletes ismeretének. Kṛṣṇa ismerete jelenti a teljes és megvalósított tudást, s a Kṛṣṇa-tudatú ember előtt minden feltárul. Aki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, az belátja, hogy minden kétséget kizáróan Kṛṣṇa a végső tudás. A különféle yoga-folyamatok csupán lépcsőfokok a Kṛṣṇa-tudat útján. Aki közvetlenül a Kṛṣṇa-tudathoz fordul, az minden külön erőfeszítés nélkül teljes ismeretet szerez a brahmajyotiról és a Paramātmāról is. A Kṛṣṇa-tudat yogájának gyakorlásával az ember mindent a maga teljességében ismerhet meg: az Abszolút Igazságot, az élőlényeket, az anyagi természetet és mindezek megnyilvánulásait, minden hozzájuk tartozó dologgal együtt.  | ||
Ezért az embernek a hatodik fejezet utolsó versének utasítása értelmében el kell kezdenie a yoga gyakorlását. Az elme összpontosítása Kṛṣṇára, a Legfelsőbbre az odaadó szolgálat kilenc formájának előírásos végzése által válik lehetségessé. Ezek közül a śravaṇam az első és legfontosabb. Ezért mondja az Úr Arjunának: tac chṛṇu, azaz „Halld Tőlem!”. Senki sem lehet hitelesebb szaktekintély, mint Kṛṣṇa, ezért Őt hallgatva kapja meg az ember a legjobb lehetőséget arra, hogy tökéletesen Kṛṣṇa-tudatossá váljon. Vagy közvetlenül Kṛṣṇától, vagy Kṛṣṇa tiszta bhaktájától kell tanulnunk tehát, nem pedig holmi csaló abhaktától, aki fölöttébb büszke tudományos műveltségére.  | Ezért az embernek a hatodik fejezet utolsó versének utasítása értelmében el kell kezdenie a yoga gyakorlását. Az elme összpontosítása Kṛṣṇára, a Legfelsőbbre az odaadó szolgálat kilenc formájának előírásos végzése által válik lehetségessé. Ezek közül a śravaṇam az első és legfontosabb. Ezért mondja az Úr Arjunának: ''tac chṛṇu'', azaz „Halld Tőlem!”. Senki sem lehet hitelesebb szaktekintély, mint Kṛṣṇa, ezért Őt hallgatva kapja meg az ember a legjobb lehetőséget arra, hogy tökéletesen Kṛṣṇa-tudatossá váljon. Vagy közvetlenül Kṛṣṇától, vagy Kṛṣṇa tiszta bhaktájától kell tanulnunk tehát, nem pedig holmi csaló abhaktától, aki fölöttébb büszke tudományos műveltségére.  | ||
A Śrīmad-Bhāgavatam első énekének második fejezete leírja Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság megismerésének módját (1.2.17–21):  | A Śrīmad-Bhāgavatam első énekének második fejezete leírja Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság megismerésének módját ([[HU/SB 1.2.17|SB 1.2.17–21]]):  | ||
:śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ  | :''śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ  | ||
:puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ  | :''puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ  | ||
:hṛdy antaḥ-stho hy abhadrāṇi  | :''hṛdy antaḥ-stho hy abhadrāṇi  | ||
:vidhunoti suhṛt satām  | :''vidhunoti suhṛt satām  | ||
:naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu  | :''naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu  | ||
:nityaṁ bhāgavata-sevayā  | :''nityaṁ bhāgavata-sevayā  | ||
:bhagavaty uttama-śloke  | :''bhagavaty uttama-śloke  | ||
:bhaktir bhavati naiṣṭhikī  | :''bhaktir bhavati naiṣṭhikī  | ||
:tadā rajas-tamo-bhāvāḥ  | :''tadā rajas-tamo-bhāvāḥ  | ||
:kāma-lobhādayaś ca ye  | :''kāma-lobhādayaś ca ye  | ||
:ceta etair anāviddhaṁ  | :''ceta etair anāviddhaṁ  | ||
:sthitaṁ sattve prasīdati    | :''sthitaṁ sattve prasīdati    | ||
:evaṁ prasanna-manaso  | :''evaṁ prasanna-manaso  | ||
:bhagavad-bhakti-yogataḥ  | :''bhagavad-bhakti-yogataḥ  | ||
:bhagavat-tattva-vijñānaṁ  | :''bhagavat-tattva-vijñānaṁ  | ||
:mukta-saṅgasya jāyate    | :''mukta-saṅgasya jāyate    | ||
:bhidyate hṛdaya-granthiś  | :''bhidyate hṛdaya-granthiś  | ||
:chidyante sarva-saṁśayāḥ  | :''chidyante sarva-saṁśayāḥ  | ||
:kṣīyante cāsya karmāṇi  | :''kṣīyante cāsya karmāṇi  | ||
:dṛṣṭa evātmanīśvare    | :''dṛṣṭa evātmanīśvare    | ||
„Ha valaki a védikus irodalomból hall Kṛṣṇáról, vagy ha közvetlenül a Bhagavad-gītāból hallja az Ő szavait, az már magában is jámbor tettnek számít. Az Úr Kṛṣṇa mindenki szívében ott lakozik, s jóakaró barátként segíti, valamint megtisztítja azt a bhaktát, aki állandóan Róla hall. A bhakta szunnyadó transzcendentális tudása így természetes módon felébred. Ahogy egyre többet hall Kṛṣṇáról a Bhāgavatamból és a bhaktáktól, egyre szilárdabb lesz az Úr odaadó szolgálatában. Az odaadó szolgálat kifejlesztésével megszabadul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől, s így megtisztul az anyagi vágyaktól és a mohóságtól. E tisztátalanságok lemosása után szilárdan megállapodik a tiszta jóságban, majd az odaadó szolgálatot végezve újjáéled, és tökéletesen megérti az Istenről szóló tudományt. A bhakti-yoga tehát kettévágja az anyagi ragaszkodás erős csomóját, és egyszerre az asaṁśayam samagram, vagyis a Legfelsőbb Abszolút Igazság, az Istenség Személyisége megismerésének síkjára emeli az embert.”  | „Ha valaki a védikus irodalomból hall Kṛṣṇáról, vagy ha közvetlenül a Bhagavad-gītāból hallja az Ő szavait, az már magában is jámbor tettnek számít. Az Úr Kṛṣṇa mindenki szívében ott lakozik, s jóakaró barátként segíti, valamint megtisztítja azt a bhaktát, aki állandóan Róla hall. A bhakta szunnyadó transzcendentális tudása így természetes módon felébred. Ahogy egyre többet hall Kṛṣṇáról a Bhāgavatamból és a bhaktáktól, egyre szilárdabb lesz az Úr odaadó szolgálatában. Az odaadó szolgálat kifejlesztésével megszabadul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől, s így megtisztul az anyagi vágyaktól és a mohóságtól. E tisztátalanságok lemosása után szilárdan megállapodik a tiszta jóságban, majd az odaadó szolgálatot végezve újjáéled, és tökéletesen megérti az Istenről szóló tudományt. A bhakti-yoga tehát kettévágja az anyagi ragaszkodás erős csomóját, és egyszerre az ''asaṁśayam samagram'', vagyis a Legfelsőbb Abszolút Igazság, az Istenség Személyisége megismerésének síkjára emeli az embert.”  | ||
A Kṛṣṇáról szóló tudományt tehát csakis akkor értheti meg az ember, ha Kṛṣṇától vagy Kṛṣṇa-tudatos bhaktájától hallja.  | A Kṛṣṇáról szóló tudományt tehát csakis akkor értheti meg az ember, ha Kṛṣṇától vagy Kṛṣṇa-tudatos bhaktájától hallja.  | ||
Latest revision as of 13:54, 4 March 2019
1. VERS
- श्रीभगवानुवाच ।
 
- मय्यासक्तमनाः पार्थ योगं युञ्जन्मदाश्रयः ।
 - असंशयं समग्रं मां यथा ज्ञास्यसि तच्छृणु ॥१॥
 
- śrī-bhagavān uvāca
 
- mayy āsakta-manāḥ pārtha
 - yogaṁ yuñjan mad-āśrayaḥ
 - asaṁśayaṁ samagraṁ māṁ
 - yathā jñāsyasi tac chṛṇu
 
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-bhagavān uvāca – a Legfelsőbb Úr mondta; mayi – Hozzám; āsakta-manāḥ – ragaszkodó elme; pārtha – ó, Pṛthā fia; yogam – önmegvalósítást; yuñjan – gyakorolva; mat-āśrayaḥ – tudatodat Rám irányítva (Kṛṣṇa-tudatban); asaṁśayam – kétség nélkül; samagram – teljesen; mām – Engem; yathā – hogyan; jñāsyasi – ismerhetsz meg; tat – azt; śṛṇu – halld.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Halld most, ó, Pṛthā fia, hogyan ismerhetsz meg Engem teljesen, kétségektől mentesen, ha tudatodat Bennem elmerítve, elmédet Rám szögezve gyakorlod a yogát!
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītā hetedik fejezete teljes leírást ad a Kṛṣṇa-tudat természetéről. Kṛṣṇa minden fenséges jellemvonással a legteljesebb mértékben rendelkezik, s hogy ezeket hogyan nyilvánítja ki, arról ebben a fejezetben olvashatunk. Ezenkívül leírást találhatunk a négyféle szerencsés emberről, akik kapcsolatba kerülnek Kṛṣṇával, illetve a négyféle szerencsétlen emberről, akik sohasem fordulnak Hozzá.
A Bhagavad-gītā első hat fejezete nem anyagi természetű lelki lényként írta le az élőlényt, aki a különféle yoga-folyamatok révén az önmegvalósítás síkjára emelkedhet. A hatodik fejezet vége egyértelműen kijelenti, hogy az elme Kṛṣṇára való rendíthetetlen összpontosítása – vagyis a Kṛṣṇa-tudat – a yoga valamennyi formája közül a legmagasabb rendű. Az ember csakis akkor ismerheti meg az Abszolút Igazságot teljesen, ha elméjét Kṛṣṇára függeszti. Tudatára ébredni a személytelen brahmajyotinak vagy a helyhez kötött Paramātmānak részlegessége miatt nem nevezhető az Abszolút Igazság tökéletes ismeretének. Kṛṣṇa ismerete jelenti a teljes és megvalósított tudást, s a Kṛṣṇa-tudatú ember előtt minden feltárul. Aki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, az belátja, hogy minden kétséget kizáróan Kṛṣṇa a végső tudás. A különféle yoga-folyamatok csupán lépcsőfokok a Kṛṣṇa-tudat útján. Aki közvetlenül a Kṛṣṇa-tudathoz fordul, az minden külön erőfeszítés nélkül teljes ismeretet szerez a brahmajyotiról és a Paramātmāról is. A Kṛṣṇa-tudat yogájának gyakorlásával az ember mindent a maga teljességében ismerhet meg: az Abszolút Igazságot, az élőlényeket, az anyagi természetet és mindezek megnyilvánulásait, minden hozzájuk tartozó dologgal együtt.
Ezért az embernek a hatodik fejezet utolsó versének utasítása értelmében el kell kezdenie a yoga gyakorlását. Az elme összpontosítása Kṛṣṇára, a Legfelsőbbre az odaadó szolgálat kilenc formájának előírásos végzése által válik lehetségessé. Ezek közül a śravaṇam az első és legfontosabb. Ezért mondja az Úr Arjunának: tac chṛṇu, azaz „Halld Tőlem!”. Senki sem lehet hitelesebb szaktekintély, mint Kṛṣṇa, ezért Őt hallgatva kapja meg az ember a legjobb lehetőséget arra, hogy tökéletesen Kṛṣṇa-tudatossá váljon. Vagy közvetlenül Kṛṣṇától, vagy Kṛṣṇa tiszta bhaktájától kell tanulnunk tehát, nem pedig holmi csaló abhaktától, aki fölöttébb büszke tudományos műveltségére.
A Śrīmad-Bhāgavatam első énekének második fejezete leírja Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság megismerésének módját (SB 1.2.17–21):
- śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ
 - puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ
 - hṛdy antaḥ-stho hy abhadrāṇi
 - vidhunoti suhṛt satām
 
- naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu
 - nityaṁ bhāgavata-sevayā
 - bhagavaty uttama-śloke
 - bhaktir bhavati naiṣṭhikī
 
- tadā rajas-tamo-bhāvāḥ
 - kāma-lobhādayaś ca ye
 - ceta etair anāviddhaṁ
 - sthitaṁ sattve prasīdati
 
- evaṁ prasanna-manaso
 - bhagavad-bhakti-yogataḥ
 - bhagavat-tattva-vijñānaṁ
 - mukta-saṅgasya jāyate
 
- bhidyate hṛdaya-granthiś
 - chidyante sarva-saṁśayāḥ
 - kṣīyante cāsya karmāṇi
 - dṛṣṭa evātmanīśvare
 
„Ha valaki a védikus irodalomból hall Kṛṣṇáról, vagy ha közvetlenül a Bhagavad-gītāból hallja az Ő szavait, az már magában is jámbor tettnek számít. Az Úr Kṛṣṇa mindenki szívében ott lakozik, s jóakaró barátként segíti, valamint megtisztítja azt a bhaktát, aki állandóan Róla hall. A bhakta szunnyadó transzcendentális tudása így természetes módon felébred. Ahogy egyre többet hall Kṛṣṇáról a Bhāgavatamból és a bhaktáktól, egyre szilárdabb lesz az Úr odaadó szolgálatában. Az odaadó szolgálat kifejlesztésével megszabadul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől, s így megtisztul az anyagi vágyaktól és a mohóságtól. E tisztátalanságok lemosása után szilárdan megállapodik a tiszta jóságban, majd az odaadó szolgálatot végezve újjáéled, és tökéletesen megérti az Istenről szóló tudományt. A bhakti-yoga tehát kettévágja az anyagi ragaszkodás erős csomóját, és egyszerre az asaṁśayam samagram, vagyis a Legfelsőbb Abszolút Igazság, az Istenség Személyisége megismerésének síkjára emeli az embert.”
A Kṛṣṇáról szóló tudományt tehát csakis akkor értheti meg az ember, ha Kṛṣṇától vagy Kṛṣṇa-tudatos bhaktájától hallja.