HU/SB 10.11.14

Revision as of 00:16, 7 September 2020 by Vanibot (talk | contribs) (Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


14. VERS

krīḍantaṁ sā sutaṁ bālair
ativelaṁ sahāgrajam
yaśodājohavīt kṛṣṇaṁ
putra-sneha-snuta-stanī


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

krīḍantam—játszottak; —Yaśodā anya; sutam—fiát; bālaiḥ—a többi fiúval; ati-velam—noha túl késő volt; saha-agrajam—aki bátyjával, Balarāmával játszott; yaśodā—Yaśodā anya; ajohavīt—hívta („Kṛṣṇa és Balarāma, gyertek ide!”); kṛṣṇam—Kṛṣṇának; putra-sneha-snuta-stanī—miközben hívta őket, eksztatikus szeretetében és ragaszkodásában a tej kicsordult a melléből.


FORDÍTÁS

Kṛṣṇa és Balarāma nem tudtak elszakadni játékuktól, így hát tovább játszottak a többi fiúval, annak ellenére, hogy már nagyon késő volt. Yaśodā anya ezért ebédelni hívta Őket, s Kṛṣṇa és Balarāma iránt érzett eksztatikus szeretetében és ragaszkodásában a tej is kicsordult a melléből.


MAGYARÁZAT

Az ajohavīt szó jelentése „újra és újra szólítva Őket”. „Kṛṣṇa és Balarāma, kérlek, gyertek haza! Lekésitek az ebédet. Már eleget játszottatok. Gyertek haza!” Így hívogatta fiait Yaśodā anya.