HU/SB 4.1.4

Revision as of 12:39, 21 April 2022 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


4. VERS

yas tayoḥ puruṣaḥ sākṣād
viṣṇur yajña-svarūpa-dhṛk
yā strī sā dakṣiṇā bhūter
aṁśa-bhūtānapāyinī


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yaḥ—aki; tayoḥ—közülük; puruṣaḥ—a fiú; sākṣāt—közvetlenül; viṣṇuḥ—a Legfelsőbb Úr; yajña—Yajña; svarūpa-dhṛk—felvéve a formát; —a másik; strī—leány; —ő; dakṣiṇā—Dakṣiṇā; bhūteḥ—a szerencse istennőjének; aṁśa-bhūtā—teljes kiterjedés lévén; anapāyinī—sohasem válnak el.


FORDÍTÁS

Ākūti két gyermeke közül a fiú, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének közvetlen inkarnációja volt. Yajñának hívták, ami az Úr Viṣṇu egyik neve. A leánygyermek Lakṣmīnak, a szerencse istennőjének, az Úr Viṣṇu örök hitvesének a részleges inkarnációja volt.


MAGYARÁZAT

Lakṣmī, a szerencse istennője, az Úr Viṣṇu örök társa. A vers elmondja, hogy az Úr és Lakṣmī, az örök pár, egyszerre jelent meg Ākūti gyermekeként. Az Úr és hitvese az anyagi teremtés fölött áll, ahogyan azt számtalan hiteles szaktekintély megerősíti (nārāyaṇaḥ paro ’vyaktāt). Örök kapcsolatuk ezért sohasem változik meg, s így Ākūti fia, Yajña később feleségül vette a szerencse istennőjét.