HU/BG 2.34

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


34. VERS

अकीर्तिं चापि भूतानि कथयिष्यन्ति तेऽव्ययाम् ।
सम्भावितस्य चाकीर्तिर्मरणादतिरिच्यते ॥३४॥
akīrtiṁ cāpi bhūtāni
kathayiṣyanti te ’vyayām
sambhāvitasya cākīrtir
maraṇād atiricyate

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

akīrtim – szégyent; ca – is; api – ezenkívül; bhūtāni – mindenki; kathayiṣyanti – beszélni fognak; te – rólad; avyayām – örökre; sambhāvitasya – egy tiszteletre méltó ember számára; ca – is; akīrtiḥ – a rossz hír; maraṇāt – a halálnál; atiricyate – több lesz.

FORDÍTÁS

Az emberek szégyenedről beszélnek majd, s egy tiszteletre méltó ember számára a szégyen még a halálnál is rosszabb.

MAGYARÁZAT

Az Úr Kṛṣṇa filozófusként és barátként most kimondja végső ítéletét a harcot megtagadó Arjuna felett: „Arjuna! Ha elhagyod a csatateret még azelőtt, hogy a csata elkezdődne, az emberek gyávának fognak bélyegezni. Ha pedig úgy döntesz, hogy nem törődsz az emberek gúnyolódásával, s elmenekülsz a csatatérről, hogy mentsd az életed, akkor véleményem szerint jobb, ha meghalsz a csatában. Egy tiszteletre méltó ember számára, mint amilyen te vagy, a szégyen rosszabb a halálnál. Nem szabad hát elmenekülnöd csupán azért, mert félted az életed! Jobb, ha a csatában esel el, mert az megment a szégyentől, amit a barátságommal való visszaélés jelent, s társadalmi tekintélyedet sem veszíted el.”

Az Úr végső szava tehát az, hogy Arjuna inkább haljon meg az ütközetben, mintsem hogy meghátráljon.