HU/BG 2.35

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


35. VERS

भयाद्रणादुपरतं मंस्यन्ते त्वां महारथाः ।
येषां च त्वं बहुमतो भूत्वा यास्यसि लाघवम् ॥३५॥
bhayād raṇād uparataṁ
maṁsyante tvāṁ mahā-rathāḥ
yeṣāṁ ca tvaṁ bahu-mato
bhūtvā yāsyasi lāghavam

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bhayāt – félelemből; raṇāt – a csatától; uparatam – elállónak; maṁsyante – gondolnak majd; tvām – téged; mahā-rathāḥ – a nagy tábornokok; yeṣām – akiknek; ca – is; tvam – te; bahu-mataḥ – nagy becsben; bhūtvā – lévő; yāsyasi – menni fogsz; lāghavam – jelentéktelenségbe.

FORDÍTÁS

A hatalmas hadvezérek, akik oly nagyra tartották neved és dicsőséged, azt fogják hinni, hogy puszta félelemből hagytad el a csatateret, s így jelentéktelen személyiségnek tekintenek majd.

MAGYARÁZAT

Az Úr Kṛṣṇa így folytatja szavait, miközben Arjunának kifejti véleményét: „Ne hidd, hogy a nagy hadvezérek, Duryodhana, Karṇa és a többiek arra gondolnak majd, hogy a fivéreid és nagyatyád iránti részvét miatt hagyod el a csatamezőt. Azt fogják hinni, azért menekülsz, mert félted az életed, s irántad érzett nagyrabecsülésük szertefoszlik.”