HU/Prabhupada 1076 - A halál pillanatában itt maradhatunk, vagy beléphetünk a lelki világba



660219-20 - Lecture BG Introduction - New York

Különböző bhāvák vannak. Az anyagi természet is bhava, ahogy arról már beszéltünk, az anyagi természet is a Mindenható Úr egyik energiájának a megnyilvánulása. A Visnu Purána a Mindenható Úr összes energiáját összefoglalja.

viṣṇu-śaktiḥ parā proktā
kṣetra-jñākhyā tathā par
avidyā-karma-saṁjñānyā
tṛtīyā śaktir iṣyate
(CC Madhya 6.154)

Minden energiája, minden hatalma... Parāsya śaktir vividhaiva śrūyate (CC Madhya 13.65, magyarázat). A Mindenható Úrnak különféle energiái vannak, megszámlálhatatlanul sokfajta energiája, melyeket mi elképzelni sem tudunk. De nagyszerű tanult bölcsek, felszabadult lelkek, tanulmányozták, és összefoglalták az összes energiát három csoportba, három fejezetbe. Az első... Minden energia viṣṇu-śakti. Minden energia az Úr Visnu különböző potenciája. Ez az energia parā, transzcendentális. És kṣetra-jñākhyā tathā parā, és az élőlények, kṣetra-jña, ők is a felsőbbrendű energiák csoportjához tartoznak, ezt a Bhagavad-gita is megerősíti. Ezt már elmagyaráztuk. És a többi energia, az anyagi energia tṛtīyā karma-saṁjñānyā (CC Madhya 6.154). A többi energia a tudatlanság minőségében van. Tehát ez az anyagi energia. Tehát az anyagi energia szintén bhagavad Tehát a halál pillanatában vagy itt maradunk az anyagi energiában, tehát az anyagi világban, vagy átlépünk a spirituális világba. Ez a feltétel. Tehát a Bhagavad-gita azt mondja,

yaṁ yaṁ vāpi smaran bhāvaṁ
tyajaty ante kalevaram
taṁ tam evaiti kaunteya
sadā tad-bhāva-bhāvitaḥ
(BG 8.6)

Mivel hozzá vagyunk szokva, hogy gondolkodunk, vagy erről az anyagi energiáról, vagy a lelki energiáról, tehát hogyan változtathatjuk meg a gondolkodásunkat? Az anyagi dolgokon való gondolatainkat, hogyan alakítsuk át lelki dolgokkal kapcsolatos gondolatokká? A lelki dolgokkal kapcsolatban a Védikus szentírások a rendelkezésünkre állnak. Az anyagi dolgokról szólva, rengeteg irodalom áll rendelkezésre - újságok, magazinok, regények, fikciók, és annyi minden más. Tele van ezzel. Tehát a gondolataink ezekben az írásokban merülnek el. Hasonlóan, ha a gondolatainkat a spirituális légkör felé akarjuk irányítani, akkor az olvasási kapacitásunkat a Védikus irodalom felé kell fordítanunk. A tanult bölcsek ezért rengeteg Védikus iratot hoztak létre, a Puránákat. A Puránák nem történetek, hanem történelmi feljegyzések. A Caitanya-caritāmṛtában van egy vers ami a következőképp hangzik. Anādi-bahirmukha jīva kṛṣṇa bhuli' gela ataeva kṛṣṇa veda-purāṇa kailā (CC Madhya 20.117). Ezek a feledékeny élőlények, a feltételekhez kötött lelkek, elfelejtették a kapcsolatukat a Mindenható Úrral, és elmerültek az anyagi cselekvés gondolataiban. És csak, hogy a gondolatuk erejét a spirituális síkra terelje, a Kṛṣṇa-dvaipāyana Vyāsa, terjedelmes Védikus irodalmat hozott létre. A Védikus irodalom azt jelenti, hogy először felosztotta a Védákat négy részre. Azután elmagyarázta ezeket a Puránákban. És az arra alkalmatlan embereknek, mint a strīk, śūdrák, vaiśyák, megírta a Mahabharátát. És a Mahabharátába beleírta a Bhagavad-gitát. És még egyszer összefoglalta az egész Védikus irodalmat a Vedanta-sutrában. És a Védanta-sutrához az utókornak útmutatásul megírta a természetes magyarázatokat, amit Srimad-Bhagavatamnak nevezünk.