HU/SB 1.13.53
53. VERS
- snātvānusavanaṁ tasmin
- hutvā cāgnīn yathā-vidhi
- ab-bhakṣa upaśāntātmā
- sa āste vigataiṣaṇaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
snātvā—megfürödve; anusavanam—szabályosan háromszor (reggel, délben és este); tasmin—a hét részre osztott Gangeszben; hutvā—az Agni-hotra áldozat bemutatásával; ca—szintén; agnīn—a tűzben; yathā-vidhi—az Írások utasításai alapján; apbhakṣaḥ—böjtölni, csak vizet fogyasztva; upaśānta—teljesen szabályozott; ātmā—a durva érzékek és a finom elme; saḥ—Dhṛtarāṣṭra; āste—elhelyezkedett; vigata—mentes; eṣaṇaḥ—a család boldogulásával kapcsolatos gondolatoktól.
FORDÍTÁS
Saptasrota partjain Dhṛtarāṣṭra most az aṣṭāṅga-yoga kezdő lépéseit gyakorolja. Naponta háromszor, reggel, délben és este fürdőt vesz, Agni-hotra áldozatot mutat be tűzzel, és csupán vizet iszik. Ez segít az elme és az érzékek szabályozásában, valamint tökéletesen megszabadít a családi ragaszkodás gondolataitól.
MAGYARÁZAT
A yoga-rendszer egy mechanikus módja annak, hogyan szabályozzuk az érzékeket és az elmét, valamint hogyan irányítsuk ezeket az anyagtól a szellem felé. Az ülőhelyzetek, a meditáció, a lelki gondolatok, a testben mozgó levegő irányítása és a fokozatos transz elérése az Abszolút Személy, Paramātmā felé fordulva mind bevezető folyamatai ennek. A lelki szintre emelkedés e mechanikus módszerei szabályokat írnak elő: naponta háromszor fürdőt kell venni, koplalni kell, ameddig csak lehetséges, le kell ülni és az elmét lelki témákra kell összpontosítani, így fokozatosan meg kell szabadulni a viṣayától, az anyagi dolgoktól. Az anyagi lét azt jelenti, hogy az ember anyagi dolgokban merül el, amely puszta illúzió. Ház, ország, család, társaság, gyerekek, tulajdon, üzlet — mindez csak néhány a lelket, az ātmát befedő burkok közül. A yoga folyamata segít, hogy az ember megszabaduljon ezektől az illuzórikus gondolatoktól, és fokozatosan az Abszolút Személy, Paramātmā felé forduljon. Anyagi környezetben, az anyagi műveltség segítségével csak azt tanuljuk meg, hogyan lehet sekélyes dolgokra koncentrálni, ám a yoga az a folyamat, amivel mindezt el tudjuk felejteni. Manapság az állítólagos yogīk és yoga-rendszerek csupán néhány bűvészmutatványt mutatnak be, és a tudatlan emberek vagy vonzódni kezdenek ezekhez a csalárd dolgokhoz, vagy a yoga folyamatát a durva anyagi test betegségeinek olcsó gyógymódjaként fogadják el. Valójában azonban a yoga-rendszer az a folyamat, amellyel megtanulhatjuk, hogyan felejtsük el mindazt, amire a létért folytatott küzdelem során szert tettünk. Dhṛtarāṣṭra egész életében a családja helyzetét próbálta jobbá tenni azzal, hogy fiainak mindent megadott, vagy, hogy a Pāṇḍavák tulajdonát bitorolta saját fiai érdekében. Ezek gyakori dolgok az erősen materialista felfogású embernél, aki mit sem tud a lelki erőről. Az ilyen ember nem látja, hogy mindez a mennyekből a pokolba ránthatja őt. Öccse, Vidura kegyéből Dhṛtarāṣṭra megvilágosodott, és látta, milyen illuzórikus tettekben merült el addig. E megvilágosodásnak köszönhetően képes volt arra, hogy a lelki megvalósítás érdekében elhagyja otthonát. Śrī Nāradadeva megjósolta lelki fejlődésének útját egy olyan helyen, amelyet az égi Gangesz szentelt meg. Ha valaki csupán vizet iszik, és nem fogyaszt szilárd ételt, az böjtnek számít. Erre szükség van ahhoz, hogy az ember fejlődhessen a lelki tudásban. Az ostoba ember olcsó yogī akar lenni, a szabályozó elvek követése nélkül. Az az ember, aki még a nyelvén sem tud uralkodni, nehezen lesz yogī. A yogī és a bhogī két ellentétes fogalom. A bhogī, az öröm-ember, aki csak eszik és iszik, nem lehet yogī, mert egy yogīnak sohasem szabad korlátlanul ennie és innia. Hasznunkra válhat, ha megjegyezzük, hogyan kezdte el Dhṛtarāṣṭra a yoga folyamatát azáltal, hogy csak vizet ivott és nyugodtan leült egy olyan helyen, melyet lelki atmoszféra hatott át, s ahol elmélyülten az Úr Harira, az Istenség Személyiségére gondolt.