HU/SB 1.17.5


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


5. VERS

kas tvaṁ mac-charaṇe loke
balād dhaṁsy abalān balī
nara-devo ’si veṣeṇa
naṭavat karmaṇā ’dvijaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kaḥ—ki vagy; tvam—te; mat—enyém; śaraṇe—védelmem alatt; loke—ebben a világban; balāt—erőszakkal; haṁsi—megölve; abalān—a védteleneket; balī—bár ereje teljében; nara-devaḥ—ember-isten; asi—úgy tűnik; veṣeṇa—ruhádról; naṭa-vat—mint egy színész; karmaṇā—tettek által; advi-jaḥ—az, aki műveltsége alapján nem kétszer született.


FORDÍTÁS

Ó, ki vagy te? Erősnek látszol, mégis van merszed megölni a védelmem alatt álló ártatlanokat! Viseleteddel istenfélő embernek [királynak] mutatod magad, de tetteid ellenkeznek a kétszer született kṣatriyák elveivel.


MAGYARÁZAT

A brāhmaṇákat, a kṣatriyákat és a vaiśyákat kétszer születetteknek hívják, mert akik ezekhez az előkelő osztályokhoz tartoznak, azok először megszületnek a szülők kapcsolata következtében, majd megszületnek még egyszer egy kulturális újjáéledés által, amelyet a lelki avatás útján kapnak meg egy hiteles ācāryától, vagyis lelki tanítómestertől. A kṣatriya tehát éppen úgy kétszer született, mint a brāhmaṇa, és az a kötelessége, hogy megvédelmezze a védteleneket. A kṣatriya királyt Isten képviselőjének tekintik, és feladata az, hogy védelmet nyújtson a rászorulóknak és megbüntesse a gonosztevőket. Amikor a vezetők megzavarják ezt az általános gyakorlatot, mindig megjelenik az Úr inkarnációja, hogy visszaállítsa az isteni királyság alapelveit. A Kali-korszakban a szegény, védtelen állatokat, különösen a teheneket, akiket a vezetőknek a legteljesebb mértékben védelmezniük kellene, büntetlenül megölhetik. Ezek a vezetők, akiknek szeme előtt ilyen dolgok megtörténhetnek, csupán nevükben Isten képviselői. Nagy hatalmú uralkodók, ám csupán külsőségekben, hivatalból állnak a szegény állampolgárok élén, hiszen valójában haszontalan, alacsony rendű emberek, akik nem rendelkeznek a kétszer születettek műveltségével. Senki sem várhat el igazságosságot vagy egyenlő bánásmódot egyszer született (lelkileg kulturálatlan), alacsony rendű emberektől. Ezért a Kali-korban az állam helytelen irányítása következtében mindenki boldogtalan. A modern emberi társadalmat nem teszi kétszer születetté a lelki műveltség. Így a nép kormánya, amelyet nem kétszer születettek alkotnak, minden bizonnyal Kali kormánya, amelyben mindenki boldogtalan.