HU/SB 1.17.6


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

yas tvaṁ kṛṣṇe gate dūraṁ
saha-gāṇḍīva-dhanvanā
śocyo ’sy aśocyān rahasi
praharan vadham arhasi


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yaḥ—miatt; tvam—te gazember; kṛṣṇe—az Úr Kṛṣṇa; gate—elment; dūram—eltűnt szem elől; saha—együtt; gāṇḍīva—a Gāṇḍīva nevű íj; dhanvanā—hordozója, Arjuna; śocyaḥ—gazember; asi—téged tekintenek; aśocyān—ártatlan; rahasi—egy elhagyatott helyen; praharan—üt; vadham—megölni; arhasi—megérdemel.


FORDÍTÁS

Te gazember! Bántani merészelsz egy ártatlan tehenet, mert nincs már jelen az Úr Kṛṣṇa és Arjuna, a Gāṇḍīva íj hordozója? Gonosztevő vagy, mert egy félreeső helyen bántalmazod az ártatlant, s ezért megérdemled a halált!


MAGYARÁZAT

Egy olyan társadalomban, ahonnan Istent nyilvánvalóan száműzték, és ahol nincsen olyan harcos bhakta, mint Arjuna, a Kali-kor társai kihasználják a törvény nélküli királyságot, és gondoskodnak róla, hogy lemészárolják az ártatlan állatokat, köztük a teheneket az eldugott vágóhidakon. Az ilyen állat-gyilkosokat egy jámbor királynak, mint amilyen Parīkṣit Mahārāja volt, halálra kell ítélnie. A jámbor királynak azt a gazembert, aki egy elhagyatott helyen megöl egy állatot, halálbüntetéssel kell sújtania, ugyanúgy, mint azt a gyilkost, aki egy elhagyatott helyen megöl egy ártatlan gyermeket.