HU/SB 1.18.23


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


23. VERS

ahaṁ hi pṛṣṭo ’ryamaṇo bhavadbhir
ācakṣa ātmāvagamo ’tra yāvān
nabhaḥ patanty ātma-samaṁ patattriṇas
tathā samaṁ viṣṇu-gatiṁ vipaścitaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

aham—én; hi—minden bizonnyal; pṛṣṭaḥ—ti kérdeztetek; aryamaṇaḥ—olyan hatalmas, mint a nap; bhavadbhiḥ—általatok; ācakṣe—leírhat; ātma-avagamaḥ—ami az én tudásomat illeti; atra—itt; yāvān—eddig; nabhaḥ—ég; patanti—röpül; ātma-samam—ameddig tud; patattriṇaḥ—a madarak; tathā—így; samam—hasonlóan; viṣṇu-gatim—a Viṣṇuról szóló tudás; vipaścitaḥ—bár művelt.


FORDÍTÁS

Ó, ṛṣik, akik olyan áthatóan tiszták vagytok, mint a nap! Megpróbálom elbeszélni nektek Viṣṇu transzcendentális kedvteléseit legjobb tudásom szerint. Ahogyan a madarak is addig szállnak az égen, ameddig erejükből telik, a művelt bhakták is csak annyit mondhatnak az Úrról, amennyit megvalósításuk enged.


MAGYARÁZAT

A Legfelsőbb Abszolút Igazság határtalan. Egyetlen élőlény sem ismerheti korlátolt képességeivel a határtalant. Az Úr személytelen, személyes és helyhez kötött. Személytelen aspektusában Ő a mindent átható Brahman, helyhez kötött aspektusában jelen van mindenki szívében a Legfelsőbb Lélekként, és végső, személyes aspektusában Neki végzik transzcendentális szerető szolgálatukat szerencsés társai, a tiszta bhakták. Az Úr különféle aspektusaiban végzett kedvteléseit a legkiválóbb művelt bhakták is csupán részlegesen mérhetik fel. Śrīla Sūta Gosvāmī jogosan fogadta el azt a helyzetet, hogy beszéljen az Úr kedvteléseiről annyira, amennyire megvalósítása engedi. Valójában csakis az Úr tud beszélni saját Magáról, tanult bhaktája pedig annyit mondhat, amennyire az Úr megadja neki a képességet.