HU/SB 1.2.34
34. VERS
- bhāvayaty eṣa sattvena
- lokān vai loka-bhāvanaḥ
- līlāvatārānurato
- deva-tiryaṅ-narādiṣu
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhāvayati—fenntart; eṣaḥ—mindezek; sattvena—a jóság kötőerejében; lokān—az egész univerzumban; vai—általában; loka-bhāvanaḥ—minden univerzum ura; līlā—kedvtelések; avatāra—inkarnáció; anurataḥ—felvéve a szerepet; deva—a félistenek; tiryak—alacsonyabb rendű állatok; nara-ādiṣu—az emberi lények között.
FORDÍTÁS
Így tartja fenn az univerzumok Ura a félistenek, emberek és alacsonyabb rendű állatok lakta megannyi bolygót. Inkarnációk szerepét Magára öltve élvezi kedvteléseit, hogy visszahívja azokat, akik a tiszta jóság kötőerejében vannak.
MAGYARÁZAT
Számtalan anyagi univerzum létezik, s minden egyes univerzumban számtalan bolygó, melyeket a természet különféle kötőerőinek hatása alatt álló, különféle rendű élőlények népesítenek be. Az Úr (Viṣṇu) minden egyes bolygón és az élőlények minden egyes társadalmában megjelenik inkarnációiban. Bemutatja transzcendentális kedvteléseit közöttük, hogy felébressze bennük a vágyat arra, hogy visszatérjenek Hozzá. Az Úr nem változtatja meg eredeti, transzcendentális helyzetét, de az adott időnek, a körülményeknek és az adott társadalomnak megfelelően látszólag másképp jelenik meg.
Néha Ő Maga száll alá, néha egy arra alkalmas élőlényt hatalmaz fel, hogy cselekedjék helyette, de a cél mindkét esetben ugyanaz: az Úr azt akarja, hogy a szenvedő élőlények térjenek haza, vissza Istenhez. Azt a boldogságot, amelyre az élőlények vágynak, a számtalan univerzum és anyagi bolygó egyikén sem lehet megtalálni. Az örök boldogságot, amely után az élőlény sóvárog, Isten birodalmában nyerheti el. A feledékeny élőlények azonban, akik az anyagi kötőerők hatása alatt állnak, nem tudnak semmit Isten birodalmáról. Az Úr azért jön el, hogy birodalmának üzenetét hirdesse, akár személyesen, mint inkarnáció, akár hiteles képviselőjén, Isten jó fián keresztül. Isten ilyen inkarnációi, fiai nemcsak az emberi társadalomban hirdetik a visszatérést Istenhez. Küldetésükkel minden társadalomban megjelennek, a félistenek között és más, nem emberi társadalmakban egyaránt.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Első Énekének második fejezetéhez, melynek címe: „Isteni természet és isteni szolgálat”.