HU/SB 10.4.26


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


26. VERS

evam etan mahā-bhāga
yathā vadasi dehinām
ajñāna-prabhavāhaṁ-dhīḥ
sva-pareti bhidā yataḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

evam—igen, ez helyes; etat—amit mondtál; mahā-bhāga—ó, nagy személyiség; yathā—ahogy; vadasi—beszélsz; dehinām—az élőlényekről (akik anyagi testeket öltenek); ajñāna-prabhavā—a tudatlanság hatására; aham-dhīḥ—ez az érdekem (hamis ego); sva-parā iti—ez valaki más érdeke; bhidā—megkülönböztetés; yataḥ—az ilyen életfelfogás miatt.


FORDÍTÁS

Ó, Kaṁsa, nagy személyiség! Csakis a tudatlanság hatására fogadja el az ember az anyagi testet és a testi egót. Helyes, amit erről a filozófiáról mondtál. A testi életfelfogásban élő emberek az önmegvalósítás hiányában különbségeket tesznek annak alapján, hogy „ez az enyém” és „ez máshoz tartozik”.


MAGYARÁZAT

A természet törvényei, amelyek az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányítása alatt működnek, mindent automatikusan végrehajtanak. Nem beszélhetünk független cselekvésről, hiszen aki saját akaratából ebbe az anyagi atmoszférába került, az teljes mértékben a természet törvényeinek az irányítása alatt áll. Legfőbb feladatunk tehát az, hogy kikerüljünk ebből a feltételekhez kötött életből, és létünk újra lelki legyen. Az ember csupán tudatlansága miatt gondolja, hogy „én egy félisten vagyok”, „én egy emberi lény vagyok”, „én egy kutya vagyok”, „én egy macska vagyok” vagy    —    ha a tudatlanság még fejlettebb    —    „én Isten vagyok”. Ha valaki nem tett szert teljes önmegvalósításra, tudatlanság jellemezte élete folytatódni fog.