HU/SB 10.4.27
27. VERS
- śoka-harṣa-bhaya-dveṣa-
- lobha-moha-madānvitāḥ
- mitho ghnantaṁ na paśyanti
- bhāvair bhāvaṁ pṛthag-dṛśaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śoka—bánat; harṣa—öröm; bhaya—félelem; dveṣa—irigység; lobha—mohóság; moha—illúzió; mada—őrület; anvitāḥ—felruházva; mithaḥ—egymást; ghnantam—megölik; na paśyanti—nem látják; bhāvaiḥ—az ilyen megkülönböztetés miatt; bhāvam—a helyzetet a Legfelsőbb Úrral kapcsolatban; pṛthak-dṛśaḥ—akik mindent úgy látnak, hogy független az Úr irányításától.
FORDÍTÁS
A megkülönböztetés szemléletével rendelkező embereket az anyagi tulajdonságok — a bánat, az öröm, a félelem, az irigység, a mohóság, az illúzió és az őrület — itatják át. A közvetlen ok hatása alatt állnak, melyet buzgón igyekeznek semlegesíteni, mert nem tudnak a közvetett, legfelsőbb okról, az Istenség Személyiségéről.
MAGYARÁZAT
Kṛṣṇa minden ok oka (sarva-kāraṇa-kāraṇam), de aki nem áll kapcsolatban Kṛṣṇával, azt a közvetlen okok zavarják meg, s nem képes arra, hogy mást lásson, mint elkülönülést vagy különbségeket. Amikor egy ügyes orvos egy beteget kezel, igyekszik megtalálni a betegség eredeti okát, és ennek az eredeti oknak a szimptómái nem vezetik félre. Ehhez hasonlóan a bhaktát az élet megpróbáltatásai sohasem zavarják meg. Tat te ’nukampāṁ susamīkṣamāṇaḥ. (SB 10.14.8) Megérti, hogy amikor szenved, az saját, múltban elkövetett tetteinek köszönhető, amelyek most visszahatásokat eredményeznek, ámbár az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyéből ezek a visszahatások rendkívül enyhék. Karmāṇi nirdahati kintu ca bhakti-bhājām (Brahma-saṁhitā 5.54). Amikor egy bhaktának, aki az Istenség Legfelsőbb Személyisége védelmét élvezi, szenvednie kell múltbeli tettei során elkövetett hibái miatt, az Úr kegyéből csak egy parányi szenvedésben van része. Noha a bhakta betegségét valamikor a múltban elkövetett hibái okozzák, elfogadja a szenvedést, eltűri az efféle nehézségeket, és teljesen az Istenség Legfelsőbb Személyiségére bízza magát. Így aztán a bánat, az öröm, a félelem stb. anyagi feltételei soha sincsenek rá hatással. Egy bhakta sohasem lát semmit úgy, hogy az nem áll kapcsolatban az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Śrīla Madhvācārya a Bhaviṣya Purāṇát idézve így szól:
- bhagavad-darśanād yasya
- virodhād darśanaṁ pṛthak
- pṛthag-dṛṣṭiḥ sa vijñeyo
- na tu sad-bheda-darśanaḥ