HU/SB 10.5.1-2


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1-2. VERSEK

śrī-śuka uvāca
nandas tv ātmaja utpanne
jātāhlādo mahā-manāḥ
āhūya viprān veda-jñān
snātaḥ śucir alaṅkṛtaḥ
vācayitvā svastyayanaṁ
jāta-karmātmajasya vai
kārayām āsa vidhivat
pitṛ-devārcanaṁ tathā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; nandaḥ—Nanda Mahārāja; tu—valójában; ātmaje—fia; utpanne—megszületett; jāta—elárasztotta; āhlādaḥ—nagy öröm; mahā-manāḥ—aki nagylelkű volt; āhūya—meghívta; viprān—a brāhmaṇákat; veda-jñān—akik tökéletesen ismerték a védikus tudományt; snātaḥ—teljes fürdőt véve; śuciḥ—megtisztítva magát; alaṅkṛtaḥ—ékszerekkel feldíszítve, tiszta ruhában; vācayitvā—miután elmondatta; svasti-ayanam—a védikus mantrákat (a brāhmaṇákkal  ); jāta-karma—az ünnepség a gyermek születése alkalmából; ātmajasya—saját fiának; vai—valóban; kārayām āsa—elvégeztette; vidhi-vat—a Védák szabályai szerint; pitṛ-deva-arcanam—az ősatyák és a félistenek imádatát; tathā—valamint.


FORDÍTÁS

Śukadeva Gosvāmī így szólt: Nanda Mahārāja természetétől fogva végtelenül nagylelkű volt, s amikor az Úr Śrī Kṛṣṇa megjelent a fiaként, boldogság töltötte el. Ezért aztán miután megfürdött, megtisztította magát és illendően felöltözött, meghívta a brāhmaṇákat, akik tudták, hogyan kell vibrálni a védikus mantrákat. Miután e képzett brāhmaṇákkal elmondatta a Védák áldásos himnuszait, gondoskodott róla, hogy az előírások szerint egy védikus születési szertartással ünnepeljék meg újszülött gyermeke világra jöttét, s a félistenek és ősatyák imádatát is elrendezte.


MAGYARÁZAT

Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura beszél a nandas tu szavak jelentőségéről. Azt mondja, hogy a tu szó nem azért szerepel a versben, hogy teljes legyen a mondat, mert a mondat a tu nélkül is teljes. A tu szót tehát más célból használja a vers. Noha Kṛṣṇa Devakī fiaként jelent meg, Devakī és Vasudeva nem élvezhették a jāta-karmát, a születési szertartás ünnepségét. Helyettük Nanda Mahārājának volt része ebben az örömben, ahogyan itt olvashatjuk (nandas tv ātmaja utpanne jātāhlādo mahā-manāḥ). Amikor Nanda Mahārāja találkozott Vasudevával, Vasudeva nem árulhatta el neki, hogy „A fiad, Kṛṣṇa valójában az én fiam. Te másképp, lelki szempontból vagy az apja.” Kaṁsától való félelmében Vasudeva nem ünnepelhette meg Kṛṣṇa születését. Nanda Mahārāja azonban teljes mértékben kihasználta a lehetőséget.

A jāta-karma szertartást akkor lehet elvégezni, amikor a gyermeket és a méhlepényt összekötő köldökzsinórt elvágják. Kṛṣṇát azonban Vasudeva hozta Nanda Mahārāja házába. Hogyan történhetett volna akkor ez meg? Ezzel kapcsolatban Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura számos śāstra bizonyítékait felhasználva akarja alátámasztani, hogy Kṛṣṇa valójában Yaśodā fiaként született meg, Yogamāyā születése előtt, akit ezért az Úr húgának neveznek. Lehet, hogy felmerülnek kétségek a köldökzsinór elvágásával kapcsolatban, és lehet, hogy ez nem történt meg, amikor azonban az Istenség Legfelsőbb Személyisége jelenik meg, az ilyen eseményeket valóságosnak tekintjük. Kṛṣṇa Varāhadevaként Brahmā orrlyukából jelent meg, s ezért Brahmāt nevezik Varāhadeva apjának. A kārayām āsa vidhivat szavak szintén fontosak. Fia születése miatt Nanda Mahārāja olyan boldog volt, hogy nem látta, hogy a zsinórt elvágták-e vagy sem. Így aztán fényűző szertartást mutatott be. Bizonyos szaktekintélyek véleménye szerint Kṛṣṇa valóban megszületett Yaśodā fiaként. Bárhogy legyen is, mi az anyagi megértéssel nem törődve elfogadhatjuk, hogy az ünnepség, melyet Nanda Mahārāja Kṛṣṇa születése alkalmából rendezett, helyénvaló volt. Ezt a szertartást éppen ezért mindenhol jól ismerik, mint Nandotsavát.