HU/SB 10.6.44
44. VERS
- ya etat pūtanā-mokṣaṁ
- kṛṣṇasyārbhakam adbhutam
- śṛṇuyāc chraddhayā martyo
- govinde labhate ratim
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ—bárki, aki; etat—ezt; pūtanā-mokṣam—Pūtanā felszabadulását; kṛṣṇasya—Kṛṣṇának; ārbhakam—a gyermekkori kedvteléseit; adbhutam—csodálatos; śṛṇuyāt—hallgatnia kell; śraddhayā—hittel és odaadással; martyaḥ—bárki ebben az anyagi világban; govinde—a Legfelsőbb Személy, Govinda, Ādi-puruṣa iránt; labhate—szert tesz; ratim—ragaszkodásra.
FORDÍTÁS
Abban, aki hittel és odaadással hallgatja, hogyan ölte meg Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége Pūtanāt, és aki így hallását Kṛṣṇa gyermekkori kedvteléseinek szenteli, bizonyos, hogy ragaszkodás ébred Govinda, a legfelsőbb, eredeti személy iránt.
MAGYARÁZAT
A történet, hogy a hatalmas boszorkány meg akarta ölni a gyermeket, ám ő maga pusztult el, kétségtelenül csodálatos. Ez a vers éppen ezért az adbhutam szót használja, ami azt jelenti, hogy „különösen csodálatos”. Kṛṣṇa számtalan Róla szóló csodálatos elbeszélést hagyott ránk. Pusztán ezeknek az elbeszéléseknek az olvasásával, melyeket a Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége című könyv ír le, kiszabadulhatunk az anyagi világból, s fokozatosan ragaszkodás és odaadás ébredhet bennünk Govinda, Ādi-puruṣa iránt.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Tizedik Énekének hatodik fejezetéhez, melynek címe: „Pūtanā démon megölése”