HU/SB 2.4.16
16. VERS
- vicakṣaṇā yac-caraṇopasādanāt
- saṅgaṁ vyudasyobhayato ’ntar-ātmanaḥ
- vindanti hi brahma-gatiṁ gata-klamās
- tasmai subhadra-śravase namo namaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vicakṣaṇāḥ—rendkívül értelmes; yat—akinek; caraṇa-upasādanāt—csupán átadni magunkat a lótuszlábainak; saṅgam—ragaszkodás; vyudasya—teljesen feladni; ubhayataḥ—a jelen és a jövő érdekében; antaḥ-ātmanaḥ—a szívnek és a léleknek; vindanti—haladva; hi—minden bizonnyal; brahma-gatim—a lelki lét felé; gata-klamāḥ—nehézség nélkül; tasmai—Neki; subhadra—minden szempontból áldásos; śravase—annak, aki hallja; namaḥ—illő tiszteletem; namaḥ—újra és újra.
FORDÍTÁS
Hadd ajánljam fel újra és újra tiszteletteljes hódolatomat a minden áldást megadó Úr Śrī Kṛṣṇának! Akik igazán bölcsek, csupán átadják magukat lótuszlábainak, s ezzel megszabadulnak minden ragaszkodástól, amely a jelenlegi és eljövendő léthez fűzi őket, s így akadály nélkül haladhatnak a lelki lét felé.
MAGYARÁZAT
Az Úr Śrī Kṛṣṇa újra és újra arra tanítja Arjunát — s egyben mindenkit mást, aki hallja —, hogy váljon tiszta bhaktájává. A Bhagavad-gītā utolsó intelmeiben (BG 18.64-66) a legbizalmasabb tanítást adja át:
- sarva-guhyatamaṁ bhūyaḥ
- śṛṇu me paramaṁ vacaḥ
- iṣṭo ’si me dṛḍham iti
- tato vakṣyāmi te hitam
- man-manā bhava mad-bhakto
- mad-yājī māṁ namaskuru
- mām evaiṣyasi satyaṁ te
- pratijāne priyo ’si me
- sarva-dharmān parityajya
- mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja
- ahaṁ tvāṁ sarva-pāpebhyo
- mokṣayiṣyāmi mā śucaḥ
„Kedves Arjunám! Mivel nagyon kedves vagy Nekem, feltárom előtted tanításom legtitkosabb részét, hogy javadra váljon. Légy tiszta bhaktám, add át magad egyedül Nekem, s Én teljes lelki létet ígérek neked, amely által elnyerheted a Nekem végzett transzcendentális szerető szolgálat örök jogát! Add fel a vallás minden más útját, hódolj meg egyedül Nekem, s higgy benne, hogy megvédelek minden bűnös tettedtől és felszabadítalak! Ne aggódj többé!”
Az okos ember komolyan veszi az Úr végső utasítását. Az önvalóról szóló tudás az első lépés a lelki megvalósításban, amelyet bizalmas tudásnak neveznek, a következő lépés pedig Isten megvalósítása, amely még bensőségesebb tudomány. A Bhagavad-gītā tudományának tetőpontja Isten megvalósítása. Ha az ember eléri Isten megvalósításának ezt a szintjét, akkor önként az Úr bhaktájává válik, hogy szerető transzcendentális szolgálatot végezzen Neki. Az Úr odaadó szolgálata mindig az Iránta érzett szereteten alapszik, s egészen más, mint a megszokott karma-yoga, jñāna-yoga vagy dhyāna-yoga által előírt szolgálat. A Bhagavad-gītā más és más utasításokkal látja el a különféle kategóriákba tartozó embereket, és számos leírást találunk benne a varṇāśrama-dharmáról, a sannyāsa-dharmáról, a yati-dharmáról, a lemondott életrendről, az érzékek szabályozásáról, a meditációról, a misztikus képességekről és így tovább, ám aki teljesen meghódol az Úrnak, hogy Iránta érzett ösztönös szeretetből szolgálja Őt, az elsajátítja a Védákban leírt összes tudás lényegét. Aki nagy figyelemmel követi ezt a folyamatot, azonnal eléri az élet tökéletességét, melyet brahma-gatinak, a lelki élet fejlődésének neveznek. Ahogy a védikus bizonyítékok alapján Śrīla Jīva Gosvāmī elmondta, a brahma-gati az Úréhoz hasonló lelki test elnyerését jelenti. Ebben a formában él az élőlény örökké a lelki ég egyik lelki bolygóján. Az Úr tiszta bhaktája könnyedén elérheti az élet tökéletességét, mindenféle fáradságos folyamat végzése nélkül. Az ilyen odaadó életet a kīrtanam, a smaraṇam, az īkṣaṇam stb. tölti ki, ahogyan azt az előző vers említette. Az embernek követnie kell az odaadó életnek ezt az egyszerű útját, hogy elérje a tökéletességet — s erre mindenhol a világon, az emberi létforma minden kategóriájában lehetőség van. Amikor az Úr Brahmā az Úr Kṛṣṇával mint játszadozó kisgyermekkel találkozott Vṛndāvanában, így imádkozott:
- śreyaḥ-sṛtiṁ bhaktim udasya te vibho
- kliśyanti ye kevala-bodha-labdhaye
- teṣām asau kleśala eva śiṣyate
- nānyad yathā sthūla-tuṣāvaghātinām
- (SB 10.14.4)
A bhakti-yoga a tökéletesség legmagasabb szintje, amelyet a bölcs ember anélkül elérhet, hogy számos lelki cselekedetet elvégezne. Egy marék valódi hántolt rizs sokkal értékesebb, mint egy halom üres kalász tartalom nélkül — s ez a példa nagyon helyénvaló. Az embernek nem szabad vonzódnia sem a karma-kāṇḍa, sem a jñāna-kāṇḍa, de még a yoga testgyakorlatainak szemfényvesztő művészetéhez sem, hanem nagy figyelemmel a kīrtanamot, a smaraṇamot és a többi egyszerű folyamatot kell végeznie egy hiteles lelki tanítómester irányításával, s így akadály nélkül elérheti a legfelsőbb rendű tökéletességet.