HU/SB 2.7.10
10. VERS
- nābher asāv ṛṣabha āsa sudevi-sūnur
- yo vai cacāra sama-dṛg jaḍa-yoga-caryām
- yat pāramahaṁsyam ṛṣayaḥ padam āmananti
- svasthaḥ praśānta-karaṇaḥ parimukta-saṅgaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
nābheḥ—Mahārāja Nābhitól; asau—az Istenség Személyisége; ṛṣabhaḥ—Ṛṣabha; āsa—lett; sudevi—Sudevī; sūnuḥ—a fia; yaḥ—aki; vai—bizonyára; cacāra—bemutatott; sama-dṛk—kiegyensúlyozott; jaḍa—anyagi; yoga-caryām—a yoga végzése; yat—amely; pāramahaṁsyam—a tökéletesség legmagasabb szintje; ṛṣayaḥ—a tanult bölcsek; padam—helyzet; āmananti—elfogadják; svasthaḥ—magába mélyedt; praśānta—visszafogva; karaṇaḥ—az anyagi érzékek; parimukta—tökéletesen felszabadult; saṅgaḥ—anyagi szennyeződés.
FORDÍTÁS
Az Úr megjelent Nābhi király feleségének, Sudevīnek a fiaként, Ṛṣabhadeva néven. Hogy uralkodni tudjon elméje fölött, anyagi yogát végzett. Ezt a szintet tekintik a felszabadulás legtökéletesebb állapotának, amelyet elérve az ember saját önvalójába merül és teljesen elégedett.
MAGYARÁZAT
A sokféle misztikus folyamat között, amelyet az önmegvalósítás érdekében követnek, a szaktekintélyek a jaḍa-yogát is elismerik. Ennek gyakorlásához olyan hallgataggá kell válni, mint a kő, s el kell érni azt, hogy az embert ne zavarják meg az anyagi behatások. Mint ahogy egy kő is közömbös a külvilág támadásaival szemben, a jaḍa-yoga gyakorlója önkéntesen elviseli az anyagi test fájdalmait. Az ilyen yogīk sok más önsanyargató folyamat mellett gyakran borotva vagy bármiféle más eszköz segítsége nélkül tépik ki a hajukat. A jaḍa-yoga valódi célja azonban az, hogy megszabadítsa az embert minden anyagi vonzódástól, hogy teljes lényével az önvalóban merülhessen el. Életének utolsó felében Ṛṣabhadeva király úgy járt-kelt, mint egy süket, és semmiféle testi bántalom nem volt rá hatással. Az ostoba emberek és a gyerekek őrültnek hitték, mert meztelenül, hosszú hajjal és hosszú szakállal vándorolt mindenfelé, ezért leköpték és levizelték. Mozdulatlanul feküdt a saját ürülékében, amely érdekes módon virágillatot árasztott, s a szentek felismerték, hogy paramahaṁsa, aki az emberi tökéletesség legmagasabb szintjén áll. Aki nem képes arra, hogy ürülékét illatossá tegye, ne utánozza Ṛṣabhadeva királyt! Ṛṣabhadeva és sokan mások, akik ugyanolyan tökéletesek voltak, végezhették a jaḍa-yogát, de egy ilyen szokatlan módszert egy közönséges ember képtelen követni.
A jaḍa-yoga valódi célja — ahogyan a vers említi — a praśānta-karaṇaḥ, vagyis az érzékek legyőzése. A yoga gyakorlásának — bármilyen címszó alatt végezzék is — az a célja, hogy általa az ember szabályozhassa a féktelen anyagi érzékeket, s így felkészüljön az önmegvalósításra. Ebben a korban a jaḍa-yogának nincsen különösebb gyakorlati haszna, ellenben a bhakti-yoga gyakorlása ma is megvalósítható. Az az egyszerű folyamat, amely a hiteles forrás, a Śrīmad-Bhāgavatam hallgatását írja elő, az embert a yoga legtökéletesebb szintjéhez vezetheti. Ṛṣabhadeva Nābhi király fia, Āgnīdhra király unokája és annak a Bharat királynak az apja volt, aki után a Földet Bhārata-varṣának nevezték el. Ṛṣabhadeva anyját Merudevīnek is nevezték, bár a vers Sudevīként említi. Néhány feltételezés szerint Sudevī Nābhi királynak egy másik felesége volt, de mivel Ṛṣabhadevát máshol Merudevī fiának nevezik, egyértelmű, hogy Merudevī és Sudevī egy és ugyanaz a személy.