HU/SB 2.9.17
17. VERS
- adhyarhaṇīyāsanam āsthitaṁ paraṁ
- vṛtaṁ catuḥ-ṣoḍaśa-pañca-śaktibhiḥ
- yuktaṁ bhagaiḥ svair itaratra cādhruvaiḥ
- sva eva dhāman ramamāṇam īśvaram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
adhyarhaṇīya—rendkívül imádatra méltó; āsanam—trónus; āsthitam—azon ülve; param—a Legfelsőbb; vṛtam—körülveszik; catuḥ—négyen: a prakṛti, a puruṣa, a mahat és az ego; ṣoḍaśa—tizenhat; pañca—öt; śaktibhiḥ—energiái által; yuktam—felhatalmazott; bhagaiḥ—fensége; svaiḥ—személyes; itaratra—más, kevésbé kiemelkedő hősök; ca—szintén; adhruvaiḥ—átmeneti; sve—saját; eva—bizonyára; dhāman—lakhely; ramamāṇam—élvezetben van része; īśvaram—a Legfelsőbb Úr.
FORDÍTÁS
Az Úr a trónusán ült, különféle energiái körében, akik között a négy, a tizenhat és az öt energia is jelen volt. Ott volt továbbá hat természetes fensége, a mulandó természethez tartozó számos jelentéktelen energiával együtt. Ám Ő volt a Legfelsőbb Úr, akinek örömet okozott saját hajléka.
MAGYARÁZAT
Az Úr hat természetes fenséggel rendelkezik. Ő a leggazdagabb, a leghatalmasabb, a leghíresebb, a legszebb, Ő rendelkezik a legnagyobb tudással, s Ő a leglemondottabb. Ami teremtő anyagi energiáját illeti, négyen szolgálják Őt: a prakṛti, a puruṣa, a mahat-tattva és az ego elvei. Ezenkívül tizenhat másik energia is szolgálja: az öt elem (föld, víz, levegő, tűz és ég), az öt érzékszerv (szem, fül, orr, nyelv és bőr), és az öt cselekvő szerv (a kéz, a láb, a gyomor, az ürítő nyílás és a nemi szervek), valamint az elme. Az öt energia, amiről a vers beszél, az érzékek tárgyai: a forma, az íz, az illat, a hang és az érintés. Ez a huszonöt energia szolgálja az Urat az anyagi teremtésben, s mindegyikük személyesen van jelen, hogy az Úr kívánságát lessék. A nyolc jelentéktelen gazdagság (az aṣṭa-siddhik, amelyekre a yogīk tesznek szert, hogy ideig-óráig uralkodhassanak az anyagi természet fölött) szintén az Úr irányítása alatt áll. Az Úr minden külön törekvés nélkül rendelkezik ezekkel az energiákkal, ezért Ő a Legfelsőbb Úr.
Az élőlény szigorú vezekléssel és testi gyakorlatok végzésével ideiglenesen szert tehet valamilyen csodálatos hatalomra, de ettől még nem válik a Legfelsőbb Úrrá. A Legfelsőbb Úr saját energiája révén korlátlan — hatalmasabb minden yogīnál, tanultabb minden jñānīnál, gazdagabb minden tehetős személynél, szebb a leggyönyörűbb élőlénynél, és adományozóbb a legnagylelkűbb filantropistánál. Ő mindenek fölött áll, senki sem egyenlő Vele vagy hatalmasabb Nála. Bármennyit vezekel valaki, bármilyen misztikus tettre képes, nem érheti el az említett képességekben a tökéletességnek azt a szintjét, amelyen az Úr áll. A yogīk mind az Ő kegyétől függnek. Őket végtelenül adakozó természeténél fogva ideiglenesen megjutalmazhatja egy parányi hatalommal — hiszen a yogīk erre vágynak —, ám tiszta bhaktáival, akik transzcendentális szolgálatán kívül semmit sem akarnak Tőle, olyan elégedett, hogy tiszta szolgálatukért cserébe Saját Magát adja nekik.