HU/SB 2.9.42
42. VERS
- māyāṁ vividiṣan viṣṇor
- māyeśasya mahā-muniḥ
- mahā-bhāgavato rājan
- pitaraṁ paryatoṣayat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
māyām—energiák; vividiṣan—tudásra vágyik; viṣṇoḥ—az Istenség Személyiségéről; māyā-īśasya—minden energia mesteréről; mahā-muniḥ—a nagy bölcs; mahā-bhāgavataḥ—az Úr kiváló bhaktája; rājan—ó, király; pitaram—az apjának; paryatoṣayat—nagyon elégedett.
FORDÍTÁS
Ó, király! Nārada nagy örömet okozott apjának. Mindent meg akart tudni az energiák Ura, Viṣṇu energiáiról, mert ő a bölcsek között a legnagyobb, s a bhakták között a legkiválóbb.
MAGYARÁZAT
Az Úr Brahmā az univerzum összes élőlényének teremtője, így számos jól ismert személyiség, például Dakṣa, a catuḥ-sanák és Nārada apja is. A Védáknak az emberi élettel foglalkozó három tudományága, a gyümölcsöző tettek (karma-kāṇḍa), a transzcendentális tudás (jñāna-kāṇḍa) és az odaadó szolgálat (upāsanā-kāṇḍa) tudománya közül Devarṣi Nārada az odaadó szolgálatot örökölte apjától, Brahmātól, míg Dakṣa a gyümölcsöző tetteket, Sanaka, Sanātana és fivéreik pedig a jñāna-kāṇḍát, a transzcendentális tudást. Ez a vers arról számol be, hogy mindannyiuk közül Nārada volt Brahmā legkedvesebb fia illedelmessége, alázata és szolgálatkészsége miatt. Nāradát a legkiválóbb bölcsnek nevezik, mert ő a legkiválóbb bhakta. Ő a lelki tanítómestere az Úr sok híres bhaktájának: Prahlādának, Dhruvának, Vyāsának és Kirātának, a vadásznak. Semmi mással nem törődik, mint hogy mindenkit az Úr transzcendentális szerető szolgálata felé tereljen. E jellemvonásai teszik Nāradát apja legkedvesebb fiává, s mindez azért van így, mert Nārada az Úr legkiválóbb bhaktája. A bhakták mindig többet és többet akarnak megtudni a Legfelsőbb Úrról, minden energia mesteréről. Ahogy azt a Bhagavad-gītā megerősíti (BG 10.9):
- mac-cittā mad-gata-prāṇā
- bodhayantaḥ parasparam
- kathayantaś ca māṁ nityaṁ
- tuṣyanti ca ramanti ca
A Legfelsőbb Úr korlátlan, így energiái szintén korlátlanok, és senki sem ismerheti őket teljes mértékben. Brahmājī az univerzum leghatalmasabb élőlénye, akit közvetlenül az Úr tanított, bizonyára mindenkinél többet tud az Úrról, ám még az ő tudása sem mindent kimerítő. Mindenkinek kötelessége, hogy a korlátlan Úrról kérdezze a lelki tanítómestert, aki ahhoz a tanítványi láncolathoz tartozik, amelyben Brahmān, Nāradán, Vyāsán, Śukadeván és sok más tanítómesteren keresztül száll alá a tudás.