HU/SB 3.10.7
7. VERS
- tad vilokya viyad-vyāpi
- puṣkaraṁ yad-adhiṣṭhitam
- anena lokān prāg-līnān
- kalpitāsmīty acintayat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat vilokya–belenézve; viyat-vyāpi–nagyon kiterjedt; puṣkaram–a lótusz; yat–ami; adhiṣṭhitam–volt; anena–ezáltal; lokān–az összes bolygó; prāk-līnān–korábban a pusztulás során beleolvadt; kalpitā asmi–létre fogom hozni; iti–így; acintayat–gondolta.
FORDÍTÁS
Aztán látta, hogy a lótusz, amelyen ül, lassan betölti az egész univerzumot. Azon kezdett meditálni, hogyan teremtse meg a bolygókat, melyek korábban ugyanebbe a lótuszba olvadtak bele.
MAGYARÁZAT
Az univerzum összes bolygójának magja abban a lótuszban volt megtermékenyített állapotban, amelyen Brahmā ült. Az Úr már minden bolygót megteremtett, s az élőlények mindegyike is megszületett már Brahmāban. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége mind az anyagi világot, mind az élőlényeket létrehozta már csíra formájában, és Brahmā feladata volt, hogy e csírákat szerte az univerzumban szétszórja. A valódi teremtést ezért sargának nevezik, a Brahmā általi későbbi teremtést pedig visargának.