HU/SB 3.13.10


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


10. VERS

etāvaty ātmajair vīra
kāryā hy apacitir gurau
śaktyāpramattair gṛhyeta
sādaraṁ gata-matsaraiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

etāvatī–éppen olyan, mint ez; ātmajaiḥ–az utód által; vīra–ó, hős; kāryā–el kell végezni; hi–bizonyára; apacitiḥ–imádat; gurau–a felette állónak; śaktyā–minden képességével; apramattaiḥ–a józan által; gṛhyeta–el kell fogadni; sa-ādaram–nagy örömmel; gata-matsaraiḥ–akik túl vannak az irigység korlátain.


FORDÍTÁS

Ó, nagy hős! Viselkedésed illendő, olyan, ahogyan egy fiúnak az apjával bánnia kell. Szükség van erre a tiszteletre a felettünk állóval szemben. Aki józan, s felette áll az irigységnek, az nagy örömmel fogadja apja utasítását, s legjobb képességei szerint teljesíti.


MAGYARÁZAT

Amikor Brahmā korábbi négy fia, a bölcs Sanaka, Sanātana, Sanandana és Sanat-kumāra nem engedelmeskedett apjának, Brahmā megharagudott, s dühe Rudra alakjában nyilvánult meg. Brahmā nem felejtette el az esetet, s ezért Svāyambhuva Manu engedelmessége bizakodással töltötte el. Anyagi szemszögből nézve minden bizonnyal elítélendő volt, hogy a négy bölcs nem engedelmeskedett apja utasításának, de mivel egy magasabb rendű cél érdekében tették, mentesültek a visszahatástól, ami engedetlenségükért járt volna. Azoknak azonban, akik az anyagi síkon nem engedelmeskednek apjuknak, büntetésként el kell szenvedniük a visszahatást. Manu engedelmessége apja akaratának    –    amely anyagi volt    –    kétségtelenül mentes volt az irigységtől. Az anyagi világban a közönséges embereknek kötelességük követni Manu példáját.