HU/SB 3.15.28
28. VERS
- matta-dvirepha-vanamālikayā nivītau
- vinyastayāsita-catuṣṭaya-bāhu-madhye
- vaktraṁ bhruvā kuṭilayā sphuṭa-nirgamābhyāṁ
- raktekṣaṇena ca manāg rabhasaṁ dadhānau
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
matta–mámoros; dvi-repha–méhek; vana-mālikayā–friss virágfüzérrel; nivītau–a nyakában függ; vinyastayā–köré helyezve; asita–kék; catuṣṭaya–négy; bāhu–kezek; madhye–között; vaktram–arc; bhruvā–a szemöldökükkel; kuṭilayā–ívelt; sphuṭa–fújtatva; nirgamābhyām–légzés; rakta–vörös; īkṣaṇena–szemekkel; ca–és; manāk–meglehetősen; rabhasam–izgatott; dadhānau–rápillantott.
FORDÍTÁS
A két ajtónálló nyakát négy kék karjuk között friss virágfüzér ölelte körül, mely odacsábította a mámoros méheket. Felhúzott szemöldökükkel, kitágult orrlyukaikkal és vöröslő szemükkel meglehetősen izgatottnak tűntek.
MAGYARÁZAT
Füzéreik méhek rajait csábították, mert friss virágokból készültek. A Vaikuṇṭha-világban minden friss, fiatal és transzcendentális. Vaikuṇṭha lakóinak teste kékes árnyalatú, s négy karjuk van, akárcsak Nārāyaṇának.