HU/SB 3.2.4
4. VERS
- sa muhūrtam abhūt tūṣṇīṁ
- kṛṣṇāṅghri-sudhayā bhṛśam
- tīvreṇa bhakti-yogena
- nimagnaḥ sādhu nirvṛtaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ–Uddhava; muhūrtam–egy pillanatra; abhūt–vált; tūṣṇīm–némává; kṛṣṇa-aṅghri–az Úr lótuszlábai; sudhayā–a nektár által; bhṛśam–kellően érett; tīvreṇa–nagyon erős; bhakti-yogena–odaadó szolgálat; nimagnaḥ–elmerült benne; sādhu–jó; nirvṛtaḥ–teljes szeretetben.
FORDÍTÁS
Egy pillanatra elnémult, s mozdulatlanná dermedt. Odaadó eksztázisban merült alá az Úr lótuszlábai emlékének nektárjában, s úgy tűnt, egyre mélyebbre és mélyebbre hatol ebben az eksztázisban.
MAGYARÁZAT
Amikor Vidura Kṛṣṇáról kérdezte, Uddhava mintha álomból ébredt volna. Úgy tűnt, mintha amiatt sajnálkozna, hogy megfeledkezett az Úr lótuszlábáról. Újra emlékezetébe idézte hát, és emlékezett mindarra a transzcendentális szerető szolgálatra, amit Neki végzett. Ugyanazt az eksztázist érezte így, mint amit az Úr jelenlétében tapasztalt hajdanán. Az Úr abszolút, ezért Rá emlékezni nem különbözik attól, mint amikor személyesen jelen van. Uddhava egy pillanatra teljesen elnémult, majd úgy tűnt, egyre mélyebbre merül az eksztázisban. Az eksztázis érzését csak az Úr nagyon fejlett bhaktái tapasztalják. Nyolcféle transzcendentális elváltozás következik be a testen, többek között a könnyezés, a test remegése, izzadás, nyugtalanság, lüktetés, a hang elcsuklása. Uddhaván Vidura jelenlétében ezek mindegyike láthatóvá vált.