HU/SB 3.20.20


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20. VERS

kṣut-tṛḍbhyām upasṛṣṭās te
taṁ jagdhum abhidudruvuḥ
mā rakṣatainaṁ jakṣadhvam
ity ūcuḥ kṣut-tṛḍ-arditāḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kṣut-tṛḍbhyām—éhségtől és szomjúságtól; upasṛṣṭāḥ—legyőzve; te—a démonok (a yakṣák és a rākṣasák); tam—az Úr Brahmā; jagdhum—enni; abhidudruvuḥ—futottak felé; —ne; rakṣata—kíméld; enam—őt; jakṣadhvam—edd; iti—így; ūcuḥ—mondták; kṣut-tṛṭ-arditāḥ—éhségtől és szomjúságtól kínozva.


FORDÍTÁS

Ahogy eluralkodott rajtuk az éhség és a szomjúság, minden oldalról Brahmā felé szaladtak, hogy felfalják, s így kiáltoztak: „Ne kíméld! Fald fel!”


MAGYARÁZAT

A yakṣák és a rākṣasák képviselői még mindig léteznek a világ néhány országában. Köztudott, hogy e civilizálatlan emberek abban lelik örömüket, hogy megölik saját nagyapáikat, és a holttesteket megsütve „szeretetlakomát” tartanak.