HU/SB 3.21.45-47
45-47. VERSEK
- praviśya tat tīrtha-varam
- ādi-rājaḥ sahātmajaḥ
- dadarśa munim āsīnaṁ
- tasmin huta-hutāśanam
- vidyotamānaṁ vapuṣā
- tapasy ugra-yujā ciram
- nātikṣāmaṁ bhagavataḥ
- snigdhāpāṅgāvalokanāt
- tad-vyāhṛtāmṛta-kalā-
- pīyūṣa-śravaṇena ca
- prāṁśuṁ padma-palāśākṣaṁ
- jaṭilaṁ cīra-vāsasam
- upasaṁśritya malinaṁ
- yathārhaṇam asaṁskṛtam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
praviśya—belépve; tat—az; tīrtha-varam—a legkiválóbb szent hely; ādi-rājaḥ—az első uralkodó (Svāyambhuva Manu); saha-ātmajaḥ—leányával együtt; dadarśa—látta; munim—a bölcset; āsīnam—ülve; tasmin—a remetekunyhóban; huta—amint felajánlásokat tett; huta-aśanam—a szent tűz; vidyotamānam—ragyogóan sugározva; vapuṣā—testével; tapasi—vezeklésben; ugra—rettentően; yujā—a yogát gyakorolva; ciram—hosszú ideig; na—nem; atikṣāmam—nagyon lesoványodott; bhagavataḥ—az Úrnak; snigdha—szeretetteljes; apāṅga—oldal; avalokanāt—a pillantásból; tat—Neki; vyāhṛta—a szavakból; amṛta-kalā—holdhoz hasonlatos; pīyūṣa—a nektár; śravaṇena—hallatán; ca—és; prāṁśum—magas; padma—lótuszvirág; palāśa—szirom; akṣam—szemek; jaṭilam—összekuszált fürtök; cīra-vāsasam—rongyos ruhában; upasaṁśritya—közelebb lépve; malinam—piszkos; yathā—mint; arhaṇam—drágakő; asaṁskṛtam—csiszolatlan.
FORDÍTÁS
Amint Svāyambhuva Manu, az első uralkodó leányával együtt belépett e legszentebb helyre, s a kunyhójában ülő bölcshöz közeledett, látta, hogy az épp a szent tüzet engeszteli ki, felajánlásokat szórva bele. Teste ragyogóan sugárzott, s noha hosszú ideig szigorú vezeklést végzett, mégsem soványodott le, mert az Úr rávetette szeretetteljes pillantását, s mert hallhatta az Úr holdhoz hasonlatos szavaiból áradó nektárt. A sudár termetű bölcs szemei olyan nagyok voltak, mint a lótusz szirmai. Fejét kusza hajfürtök borították, testén rongyokat viselt. Amint Svāyambhuva Manu közelebb lépett hozzá, látta, hogy olyan piszkos, mint egy csiszolatlan drágakő.
MAGYARÁZAT
Ez a vers egy brahmacārī-yogīról ad leírást. Egy lelki felemelkedést kereső brahmacārī első kötelessége reggel a huta-hutāśana, az áldozatok felajánlása a Legfelsőbb Úrnak. Akik a brahmacaryát követik, nem alhatnak reggel hét vagy kilenc óráig. Korán kell kelniük, legalább másfél órával napfelkelte előtt, és felajánlásokat kell tenniük, illetve ebben a korban az Úr szent nevét, a Hare Kṛṣṇát kell énekelniük. Ahogy azt az Úr Caitanya mondta: kalau nāsty eva nāsty eva nāsty eva gatir anyathā — nincs más lehetőség, nincs más lehetőség, nincs más lehetőség ebben a korban, mint az Úr szent nevének éneklése. A brahmacārīnak hajnalban kell kelnie, s miután elvégezte reggeli teendőit, az Úr szent nevét kell énekelnie. A bölcs külsejéből úgy tűnt, hogy nagy lemondásokat végzett — ez a jele annak, ha valaki a brahmacaryára, a cölibátusra tett fogadalmat. Ha valaki másképpen él, az az arcán és testén látható kéjben nyilvánul meg. A vidyotamānam szó azt jelzi, hogy a bölcs testén látszott, hogy brahmacārī. Ez bizonyítja, hogy valaki nagy lemondást végzett a yoga gyakorlása során. Egy részeges, cigarettázó, nemi életet hajszoló ember sohasem lehet alkalmas a yoga végzésére. A yogīk általában nagyon soványak, mert minden kényelmet nélkülöznek, Kardama Muni azonban nem fogyott le, mert szemtől szemben láthatta az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. A snigdhāpāṅgāvalokanāt szó azt jelenti, hogy olyan szerencsés volt, hogy személyesen megpillanthatta a Legfelsőbb Urat. Egészségesnek látszott, mert hallhatta azt a nektári hangvibrációt, amely egyenesen az Istenség Személyisége lótuszajkairól áradt. Aki hallja az Úr szent nevének transzcendentális hangvibrációját, a Hare Kṛṣṇát, az szintén tökéletes egészségre tehet szert. A valóságban tapasztaltuk, hogy sok-sok brahmacārīnak és gṛhasthának, akik kapcsolatban álltak a Kṛṣṇa-tudat Nemzetközi Szervezetével, javult az egészsége, s arca ragyogni kezdett. Lényeges dolog, hogy a lelki életet gyakorló brahmacārī nagyon egészséges, és teste sugárzik. A vers nagyon találóan egy csiszolatlan drágakőhöz hasonlítja a bölcset. A drágakő, amelyet frissen bányásztak ki, csiszolatlannak tűnik, mégis ragyog. Ehhez hasonlóan Kardama öltözéke sem volt megfelelő, és teste sem volt tiszta, ám megjelenése mégis olyan volt, mint egy drágakőé.