HU/SB 3.22.26-27


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


26-27. VERSEK

āmantrya taṁ muni-varam
anujñātaḥ sahānugaḥ
pratasthe ratham āruhya
sabhāryaḥ sva-puraṁ nṛpaḥ
ubhayor ṛṣi-kulyāyāḥ
sarasvatyāḥ surodhasoḥ
ṛṣīṇām upaśāntānāṁ
paśyann āśrama-sampadaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

āmantrya—engedélyt kérve a távozásra; tam—tőle (Kardamától); muni-varam—a bölcsek legkiválóbbjától; anujñātaḥ—megkapva az engedélyt a távozásra; saha-anugaḥ—kíséretével együtt; pratasthe—elindult; ratham āruhya—fellépve hintójára; sa-bhāryaḥ—feleségével együtt; sva-puram—saját fővárosa; nṛpaḥ—az uralkodó; ubhayoḥ—mindkettőn; ṛṣi-kulyāyāḥ—kedves a bölcseknek; sarasvatyāḥ—a Sarasvatī folyónak; su-rodhasoḥ—elbűvölő partjai; ṛṣīṇām—a nagy bölcseknek; upaśāntānām—nyugodt; paśyan—láttán; āśrama-sampadaḥ—a gyönyörű remetelakok virágzó szépsége.


FORDÍTÁS

Miután engedélyt kért és kapott a nagy bölcstől, hogy távozzon, a király feleségével együtt hintójára szállt, s kíséretével együtt elindult fővárosa felé. Az úton békés meditálók szépségesen virágzó remetelakjait pillantotta meg a Sarasvatī folyó mindkét partján, amely a szentek számára oly kedves.


MAGYARÁZAT

Ahogy a modern korban kiváló mérnöki és építészeti szaktudással építik fel a városokat, úgy a régi időkben ṛṣi-kuláknak nevezett települések voltak, ahol nagy szentek éltek. Indiában még mindig sok nagyszerű hely van, amely a lelki megvalósítás érdekét szolgálja; számtalan ṛṣi és szent él szép kunyhójában a Gangesz és a Yamunā partján a lelki élet gyakorlása érdekében. A ṛṣi-kulák mellett elhaladva a királyt és kíséretét a kunyhók és remetelakok szépsége láttán nagy elégedettség töltötte el. A vers azt mondja: paśyann-āśrama-sampadaḥ. A nagy bölcseknek nem voltak felhőkarcolóik, de a remetelakok olyan gyönyörűek voltak, hogy látványuk nagy örömet okozott a királynak.