HU/SB 3.22.28
28. VERS
- tam āyāntam abhipretya
- brahmāvartāt prajāḥ patim
- gīta-saṁstuti-vāditraiḥ
- pratyudīyuḥ praharṣitāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—őt; āyāntam—aki érkezett; abhipretya—tudva; brahmāvartāt—Brahmāvartából; prajāḥ—alattvalói; patim—az uruk; gīta-saṁstuti-vāditraiḥ—dalokkal, himnuszokkal és hangszeres zenével; pratyudīyuḥ—eléjöttek, hogy üdvözöljék; praharṣitāḥ—rendkívül boldogan.
FORDÍTÁS
Alattvalói, akik végtelenül örültek érkezésének, elé jöttek Brahmāvartából, hogy dalokkal, imákkal, hangszereiken játszva üdvözöljék hazatérő urukat.
MAGYARÁZAT
Egy birodalom fővárosában az ott élők között általában az a szokás, hogy fogadják a királyt, amikor hazatér útjáról. Hasonló leírás szól arról is, amikor Kṛṣṇa tért vissza Dvārakāba a kurukṣetrai csata után. Minden rétegből várták Őt a polgárok a város kapujánál. Régen a fővárosokat falak védték, s kapukon keresztül lehetett bejutni. Delhiben és néhány másik ódon városban még ma is vannak ilyen régi kapuk, ahol hajdanán a város népe összesereglett, hogy üdvözölje a királyt. A vers elmondja, hogy Barhiṣmatīnak, Brahmāvarta — Svāyambhuva birodalma — fővárosának lakói szépen felöltözve siettek az uralkodó elé, hogy hangszereiken játszva fogadják őt a feldíszített városkapuban.