HU/SB 3.22.35
35. VERS
- ayāta-yāmās tasyāsan
- yāmāḥ svāntara-yāpanāḥ
- śṛṇvato dhyāyato viṣṇoḥ
- kurvato bruvataḥ kathāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ayāta-yāmāḥ—az idő nem telt el hiábavalóan; tasya—Manunak; āsan—voltak; yāmāḥ—az órák; sva-antara—életének hossza; yāpanāḥ—véget ér; śṛṇvataḥ—hallgatva; dhyāyataḥ—elmélkedve; viṣṇoḥ—az Úr Viṣṇuról; kurvataḥ—cselekedve; bruvataḥ—beszélgetve; kathāḥ—a kedvtelések.
FORDÍTÁS
Éppen ezért bár élete lassan véget ért, hosszú életét, amely egy Manvantara korszak, nem töltötte hiába, hiszen mindig az Úr kedvteléseiről hallott, elmélkedett, írt és énekelt.
MAGYARÁZAT
Ahogy a frissen készült étel nagyon ízletes, ám állott és ízetlen lesz, ha három-négy óráig állni hagyjuk, ugyanúgy az anyagi élvezet is csak addig tarthat, amíg az élet friss, ám fáradtságos alkonyán minden íz elvész belőle, s minden hiábavalónak és fájdalmasnak tűnik. Az uralkodó, Svāyambhuva Manu élete azonban nem volt ízetlen. Amint idősödött, élete éppen olyan friss maradt, mint az elején, mert folytatta a Kṛṣṇa-tudatot. Egy Kṛṣṇa-tudatú ember mindig friss, élettel teli. Azt mondják, hogy a napnak, ami reggel felkel, és este lenyugszik, az a dolga, hogy megrövidítse mindenki életét. Ám annak, aki a Kṛṣṇa-tudatot gyakorolja, a napkelte és a napnyugta nem vehet el az életéből. Svāyambhuva Manu élete nem vált unalmassá az idő múlásával, mert mindig az Úr Viṣṇuról énekelt, s Rajta meditált. Ő volt a legkiválóbb yogī, mert sohasem vesztegette idejét. A vers megemlíti a viṣṇoḥ kurvato bruvataḥ kathāḥ szavakat. Ha beszélt, csak Kṛṣṇáról és Viṣṇuról, az Istenség Személyiségéről beszélt, amikor hallott valamit, az Kṛṣṇáról szólt, s ha meditált, akkor Kṛṣṇán vagy tettein elmélkedett.
Azt is megtudhatjuk, hogy élete nagyon hosszú volt, hetvenegy yuga. Egy yuga 4 320 000 évből áll, hetvenegy ilyen yuga teszi ki Manu életét, és tizennégy ilyen Manu jelenik meg és távozik Brahmā egy napja alatt. Manu egész életében — 4 320 000 x 71 évig — a Kṛṣṇa-tudatot gyakorolta: Kṛṣṇáról énekelt, hallott, beszélt, és meditált Rajta. Élete tehát nem telt hiábavalóan, s nem vált unalmassá.