HU/SB 3.24.44


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


44. VERS

nirahaṅkṛtir nirmamaś ca
nirdvandvaḥ sama-dṛk sva-dṛk
pratyak-praśānta-dhīr dhīraḥ
praśāntormir ivodadhiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

nirahaṅkṛtiḥ—hamis ego nélkül; nirmamaḥ—anyagi ragaszkodás nélkül; ca—és; nirdvandvaḥ—kettősség nélkül; sama-dṛk—egyenlőséget látva; sva-dṛk—saját magát látva; pratyak—befelé fordult; praśānta—tökéletesen nyugodt; dhīḥ—elme; dhīraḥ—józan, nem zavart; praśānta—nyugodt; ūrmiḥ—aminek hullámai; iva—mint; udadhiḥ—az óceán.


FORDÍTÁS

Lassanként megszabadult az anyagi azonosítás hamis egójának hatásától és az anyagi ragaszkodástól. Háborítatlanul, mindenkit egyformán szemlélve, kettősségektől mentesen magát is meglátta. Elméje befelé fordult és tökéletesen megnyugodott, akár egy óceán, amelyet nem kavarnak fel a hullámok.


MAGYARÁZAT

Amikor az ember elméje teljesen Kṛṣṇa-tudatos, ő maga pedig teljesen elmerül az Úr odaadó szolgálatában, akkor olyanná válik, mint az óceán, melyet nem zavarnak meg a hullámok. Ezt a példát a Bhagavad-gītā is megemlíti: az embernek olyanná kell válnia, mint az óceán. Ezer és ezer folyó ömlik az óceánba, millió és millió tonna víz párolog el belőle s alakul felhőkké, mégis ugyanaz a háborítatlan óceán marad. A természet törvényei működhetnek, ám ha az ember szilárdan végzi odaadó szolgálatát az Úr lótuszlábánál, akkor nem zavarják meg őt, mert befelé tekint. Nem kifelé, az anyagi természetre figyel, hanem létének lelki természetét figyeli; éber elmével pusztán az Úr szolgálatát végzi. Így megérti saját önvalóját, s többé nem azonosítja magát tévesen az anyaggal, valamint nem ragaszkodik többé az anyagi javakhoz sem. Egy ilyen nagy bhaktának sohasem támad nézeteltérése másokkal, mert mindenkit a lelki megértés síkjáról szemlél, s a helyes szemszögből látja önmagát éppúgy, mint mindenki mást.