HU/SB 3.25.1


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1. VERS

śaunaka uvāca
kapilas tattva-saṅkhyātā
bhagavān ātma-māyayā
jātaḥ svayam ajaḥ sākṣād
ātma-prajñaptaye nṛṇām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śaunakaḥ uvāca—Śrī Śaunaka így szólt; kapilaḥ—az Úr Kapila; tattva—az igazságnak; saṅkhyātā—a magyarázó; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; ātma-māyayā—belső energiája által; jātaḥ—megszületett; svayam—Maga; ajaḥ—születetlen; sākṣāt—személyesen; ātma-prajñaptaye—hogy a transzcendentális tudást terjessze; nṛṇām—az emberi fajnak.


FORDÍTÁS

Śrī Śaunaka így szólt: Noha az Istenség Legfelsőbb Személyisége születetlen, belső energiája révén megszületett Kapila Muniként. Azért szállt alá, hogy az emberi faj áldására elterjessze a transzcendentális tudást.


MAGYARÁZAT

Az ātma-prajñaptaye szó arra utal, hogy az Úr az emberi faj érdekében alászáll, hogy transzcendentális tudásban részesítse az embereket. A védikus tudás, amely lehetővé teszi, hogy jó körülmények között élve fokozatosan a jóság síkjára emelkedjünk, minden anyagi szükségletet biztosít az ember számára. A jóság kötőerejében az ember tudása gyarapodik. A szenvedély síkján nincs tudás, mert a szenvedély pusztán az anyagi áldások élvezésére ösztönöz. A tudatlanság síkján nincs sem tudás, sem élvezet, s az élet ezen a síkon szinte állati lét.

A Védáknak az a céljuk, hogy az embert a tudatlanság kötőerejéből a jóság síkjára emeljék. Amikor az ember a jóság kötőerejében él, megérti a lélek tudományát, a transzcendentális tudást. Ezt a tudást egyetlen közönséges ember sem képes értékelni. Ezért hát mivel szükség van egy tanítványi láncolatra, ezt a tudást vagy Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége, vagy az Ő hiteles bhaktája terjeszti el. Śaunaka Muni azt is kijelenti, hogy Kapila, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének inkarnációja csupán azért született illetve jelent meg, hogy nagyra becsülje és hirdesse a transzcendentális tudományt. Ahhoz, hogy az önvalót és annak cselekedeteit megértsük, nem elegendő pusztán azt megérteni, hogy az ember nem anyag, hanem szellemi lélek (ahaṁ brahmāsmi: „természetemet tekintve Brahman vagyok”). Az embernek a Brahman cselekedeteit kell végeznie, s az ezekről a tettekről szóló tudományt Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége magyarázta el. Ezt a transzcendentális tudást csak az emberi társadalom képes értékelni, míg az állatok nem, ahogyan azt a versben világosan jelzi a nṛṇām    —    „az emberi lényeknek”    —    szó. Az emberi lényeknek szabályozott életet kell élniük. A természet törvényei az állati életet is szabályozzák, ez azonban nem olyan, mint a szentírások vagy a hiteles tekintélyek által leírt szabályokhoz kötött élet. Az emberi élet szabályozott, s nem állati élet. Az ember csakis a szabályozott életben képes megérteni a transzcendentális tudományt.