HU/SB 3.32.6


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

nivṛtti-dharma-niratā
nirmamā nirahaṅkṛtāḥ
sva-dharmāptena sattvena
pariśuddhena cetasā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

nivṛtti-dharma—az elkülönülés érdekében végzett vallásos cselekedetekben; niratāḥ—állandóan végez; nirmamāḥ—birtoklásérzet nélkül; nirahaṅkṛtāḥ—hamis egoizmus nélkül; sva-dharma—az ember saját kötelessége által; āptena—végezte; sattvena—a jóság által; pariśuddhena—teljesen megtisztult; cetasā—a tudat által.


FORDÍTÁS

Azáltal, hogy az ember hivatása szerinti kötelességeit végzi, ragaszkodástól és birtoklásérzettől vagy hamis egoizmustól mentesen, tudata teljes megtisztulásának hatására az ember eredeti helyzetébe kerül, s így az úgynevezett anyagi kötelességei végrehajtásával könnyűszerrel beléphet Isten országába.


MAGYARÁZAT

A nivṛtti-dharma-niratāḥ szavak itt azt jelentik, hogy „állandóan vallásos tetteket végez az elkülönülés érdekében”. A vallás gyakorlásának két fajtája van. Az egyiket pravṛtti-dharmának nevezik, s a gṛhamedhīk által végzett vallásos cselekedeteket jelenti, amelyek révén a felsőbb bolygókra akarnak emelkedni, vagy anyagi jólétet akarnak elérni, s melyek végső célja az érzékkielégítés. Mindannyian, akik ebbe az anyagi világba kerültünk, hajlamosak vagyunk az uralkodásra. Ezt nevezik pravṛttinek. Ezzel ellentétben a vallás gyakorlásának másik fajtája, amit nivṛttinek neveznek, az, amikor az ember az Istenség Legfelsőbb Személyiségéért cselekszik. Amikor odaadó szolgálatot végez, és Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, akkor nem tartja magát semmi tulajdonosának, és nem áll a hamis ego hatása alatt, hogy azt gondolná, ő Isten, vagy ő az úr. Mindig szolgaként tekinti magát. Ez a tudat tisztításának folyamata. Isten országába csakis tiszta tudattal léphet be az ember. A materialista emberek emelkedett helyzetüknek köszönhetően eljuthatnak bármelyik bolygóra ebben az anyagi világban, ám mindannyiuknak újra és újra el kell pusztulniuk.